Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja

rádi-hegységből származnak és az építkezéseknél is megtalálhatók. Ezeket a kisebb-nagyobb köveket egyes növények (fák) körül vag)' ösvények szélén rakhatták le. A geofizikai felmérések szerint a talaj rétegezó'désében különbség van a kert északi és déli felében, az északi rész kevésbé bolygatott, itt javasolták az archeobotanikai és pollen mintavételt. Ezt a véleményt a régészeti megfigyelések is alátámasztják. A nagy Mátyás-kori munkálatok elsősorban a kert déli felét érintették, ahol a terasz építésével jelentős földmunkát végeztek. A fák elöregedése miatt valószínűleg kertészeti felújításra is szükség volt. 3.4.3. A régészeti leletek tanúsága A szintek keltezésére elsősorban a kerámialeleteket használtuk fel. A Zsigmond-kori kutat ezenkívül téglák, tetőfedő cserepek, kőfaragványok is keltezik. A kútból előkerült egy 15. századi kard, állatfejes keresztvassal. Figyelemre méltóak a kútban talált fatárgyak: zsindelyek, karók, szerszámnyél, fakalapács - a faleletek ugyanis igen ritkák a magyarországi középkori régészeti anyagban. A faleletek konzerválása folyamatban van a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a konzerválást Jurinka László restaurátor végzi dr. Morgós András (MNM) szakmai irányításával. A kút kerámia anyagában gyakoriak a vizeskorsók. Igen érdekes lelet egy középkori kályhaszem, melyet utoljára tálként használtak, ugyanis tele volt csonthéjas gyümölccsel (dió, mogyoró), azokkal együtt esett bele a kútba, bizonyára véletlenül. A régészeti tárgyak restaurálását Tavas Imre restaurátor (MKM) végzi. 4. Környezeti régészeti eredmények Az ásatást a környezeti régészet metodikája szerint folytattuk. A biológiai leletek nagy része a Zsigmond-kori kútból került elő, iszapolással. Másutt, száraz rétegekben csak állatcsontok találhatók, eseüeg még a konyhai hulladékkal odakerült faszéndarabkák. A kút iszaprétegéből és a kert talajából több helyről földmintákat tettünk el későbbi vizsgálatok elvégzésére. A laboratóriumi vizsgálatok még nem fejeződtek be. 4.1. Archeobotanikai eredmények Az archeobotanikai vizsgálati anyag főként a Zsigmond-kori kútból származik. Torma Andrea archeobotanikus (MMM) ebben az anyagban eddig 52 növényfajt azonosított, ebből 11 faj gyümölcs.

20 Szőlőmaradványok (magok, szármaradványok) is előkerültek, valószínűleg borszőlőből származnak. Ezenkívül fogyasztható erdei gyümölcsök maradványait is találtunk. Konyhakerti növényekre és kerti virágokra kevés lelet utal, a legtöbb faj a ruderális gyomnövények csoportjába sorolható, A kert északi részén tehát a 15. században valóban gyümölcsöt és szőlőt termeltek, ahogy a források írják. A reneszánsz díszkertek növényi maradványai még nem kerültek elő.