Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja

4.2. Dendrológiai eredmények Az ELTE-TTK Növényszervezettani Tanszékén dr. Babos Károly docens elvégezte a famaradványok vizsgálatait.

21 Megállapítása szerint a faleletek elsősorban a szomszédos erdő fajait képviselik: kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), gyertyán (Carpinus betulus), bükk (Fagus sylvatica), lucfenyő (Picea abies). Szintén a természetes növénytakaró képviselője a vadalma (Malus sylvestris) és a rezgő nyár (Populus tremula). Lehetséges, hogy telepített faj a kislevelű hárs (Tilia cordata), amely a palota díszkertjének is tartozéka volt Mátyás korában. Az egyik vizsgálati minta valószínűleg borszőlő (Vitis vinifera) maradványa. 4.3. Archeozoológiai eredmények A kertben gyűjtött állatcsontleletek a 15. századi királyi udvarban fogyasztott állatok maradványai, tehát a korabeli főúri táplálkozásra utalnak. Somhegyi Tamás (MMM) vizsgálatai szerint az eddig meghatározott 1092 db állatcsont többsége szarvasmarhából származik (67%). Jelentős volt még a sertés-, juh- és tyúkfogyasztás. A vadászott állatoknak is van nyoma (nyúl, szarvas, medve).

22 Természetesen ez a statisztika viszonylagos értékű, mivel a palota konyhahulladékát nem a kertbe hordták, oda csak véletlenszerűen szóródott anyag. A visegrádi királyi központ zoológiai leleteinek kutatása még a kezdeteknél tart: a vár, a palota és a ferences kolostor nagy mennyiségű állatcsontleletének feldolgozása után tanulságos lesz összevetni egymással a különböző helyek anyagát, összehasonlítani a táplálkozási szokásokat és rekonstruálni az állatvilágot. 5. A további kutatások és a helyreállítás A kerttörténeti források összegyűjtése még folyamatban van: Bozóki Lajos művészettörténész a franciaországi 14-15. századi királyi és főúri kertekről végzett gyűjtést. Folyamatosan konzultálunk a középkori és reneszánsz kertekkel foglalkozó magyar szakemberekkel. A következő években teljessé kell tenni a természettudományos vizsgálatokat (pollenanalízis, mollusca- és aprógerinces fauna-vizsgálatok, régészeti talajtan, kőzettan). Egyes vizsgálatokhoz új fúrásokat és mintavételt kell még végezni (pollen, mollusca). A laboratóriumi archeobotanikai vizsgálatok befejezése után ökológiai és klímatörténeti rekonstrukciót tervezünk. A régészeti feltárásban is állnak még előttünk feladatok: egyes geofizikai objektumok megkeresése, a középkori kerítés vonalának feltárása, a kert felső részének és a teraszoknak a megkutatása. A legújabb kutatási eredmények adatainak felhasználásával készülnek el a kertészeti rekonstrukció tervei, a tervezést dr. Szikra Éva műemlékes kerttervező O^MRK) végzi. 1997ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban tartott tervtanács elfogadta a kertrekonstruk-