Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja

A talaj rétegeződese azt mutatja, hogy a középkorban a kertben intenzív talajművelés nem volt - pl. ekével nem szántották -, egyik korszakban sem forgatták meg mélyen a talajt, legfeljebb helyenként „ásónyomnyi" vastagságban, ezért figyelhetők meg jól az építési rétegek. Egyébként is a kertben viszonylag ritkán végeztek más földmunkát: a településeken szokásos gödröket, árkokat itt nem létesítettek. Az ásatás időtartama alatt elkészült a talajmechanikai szakvélemény a királyi palota környezetrendezéséhez. Készítette: Turóczi Gábor oki. építőmérnök (INTELCAL Bt.). 3.4.2. A kert építéstörténete A királyi építkezések előtt a kert és a palota helyén falusias település volt, a várhoz tartozó suburbium. Ennek a 13. századi településnek a nyomai a palotában és a kertben egyaránt előkerültek, a legalsó régészeti rétegben. A gyümölcsös- és szőlőskertet tehát az itt álló falusi épületek felszámolása után hozták létre, Károly Róbert kúria-építésével egy időben vagy közvetlenül utána, a 14. század folyamán. Az utca felől fallal körülvett egyszerű gyümölcsöskertben (4. kép) Zsigmond király végeztette az első átalakítást a 14. század végén vagy a 15. század elején. A kert felső részén középtájon szökőkutat építtetett, amelyet a palota vízvezetéke táplált. A szökőkút körül valamiféle rendezést bizonyára végeztek: geometrikus rendszerben ültetett gyümölcsfákkal vagy ágyasokkal. A kert nyugati részén kutat ástak, melyet a kertészeti munkákhoz és más gazdasági célokra használtak. Ez nem volt olyan díszes, mint a palota kútjai: a kútaknát kővel falazták, egyszerű tégla és kő kávája volt, és a gerendából épült kútházat fenyőfazsindely fedte. Feltárása során 1994-ben rendkívül gazdag botanikai anyag került elő. A 15. század első felére keltezhető régészeti anyag és a régészeti metszetek szerint a kutat a Mátyás-kori építkezések során szüntették meg, lebontották és betemették (6-8. kép). Már a Zsigmond-kori palota felső udvarán is volt egy kis zárt kert, és a palota északi oldalához magas támfallal terasz csatlakozott (2, 5. kép). Ezen a földteraszon is középkori ízlés szerinti kert lehetett. A régészeti, a botanikai és a kerttörténeti adatok szerint Zsigmond király gyümölcsöskertje késő gótikus ízlés szerint létrehozott igazi főúri mulatókert lehetett: a természetes növényzet és az épített kert kombinációja, ahol a szökőkút körül vagy a gyümölcsfák alatt a gyepen lehetett időt tölteni.

19 Mátyás király igazi reneszánsz művészi kompozíció szerint építtette ki a palota belső díszkertjeit. Észak felé, a korábbi teraszra merőlegesen egy hosszú (kb. 35 m), alacsony földteraszt emeltetett, amely felfogta a hegyről lezúduló csapadékot és lemosódó talajt, és amelyen szintén mesterséges kertet képzelhetünk el. A kerti kutat ebben az időben szüntették meg. Lebontása valószínűleg szükséges volt, hiszen kb. 40 éven keresztül alig végeztek javítást vagy felújítást a palotában és a kertben, esetleg ez a kút nem illett bele a Mátyás-féle reneszánsz koncepcióba. A régészeti ásatás egyelőre más kertépítészeti részletet nem talált: sem kerti utak nyomát, sem valamilyen kerti épületet. A növények elrendezésének sincs biztos nyoma. A kert északi részén, a kúttól keletre nagy, 200 m

2-es felületet tártunk fel, ahol a 15. század elejére keltezhető szinten kősorokés kőcsoportok feküdtek, szabálytalan elrendezésben. A vulkáni köveka Viseg-