Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja
3. A régészeti ásatás 3.1. A lelőhely A királyi palota régészeti feltárása 1934 óta folyik. 16 A korabeli szerzők által gyakran említett teraszos függőkerteknek és a palota belső udvarán lévő kerteknek régészeti nyoma nem maradt, és ott az építkezések által többször bolygatott talajban botanikai leletekre sincs remény. Ezzel szemben a palota épülettömbjétől északra fekvő gyümölcsöskert területe az évszázadok során teljesen szabad, beépítetlen maradt, ahol bőven van lehetőség régészeti kutatásokra. A középkori kert mint régészeti lelőhely jelenleg egy kb. 50x70 m-es szabad teriilet a restaurátorműhely épületétől északra, nyugat felől a középkori országút vonalával megegyező utca, kelet felől a hegy határolja (3-4. kép). Észak felé a középkori kert tovább terjedt, de kiterjedését nem ismerjük pontosan, mivel ebben az irányban két keskeny telek következik: a múzeum irodaépületeinek fenyőfákkal beültetett telke és egy magántulajdonos telke. Ez utóbbin 1996-ban építkezés során leletmentés volt, és a visegrádi múzeum régészei egy középkori épületet találtak. Lehetséges, hogy ezzel zárult a kert észak felé, és így hosszúsága kb. 100 m volt. Kelet felé a heg)' lábánál a kert teraszos kialakítású volt. A jelenleg is látogatható romterületen emelkedik egy L alakú támfallal megerősített földterasz, mely a 15. század végére keltezhető. Valószínű, hogy e fölött még létezett terasz, melyet az erdő gondozatlan, bozótos széle teljesen benőtt. A hegy lábánál, kb. 70 m-re a palotától észak felé van egy középkori pince, mely fölött a 15. század végén ház állt. A terasz támfalának ÉNy-i sarka alatt egy kőből és téglából falazott, kerek építmény áll, mely szökőkút alapnak tartható, megfigyelhető rajta a bevezető és kivezető cső helye. A szökőkút a Zsigmond-korra keltezhető. Ezen kívül a kert DK-i részén megmaradt egy 18. századi ciszterna. A gyümölcsöskert területén az 1950-es évektől Héjj Miklós múzeumigazgató több ízben is dolgozott, kisebb szondázásokat végzett, többek között feltárta és visszatemette a 15. századi szökőkút-alapot. 17 Részletes dokumentáció azonban nem maradt ránk, bár munkánk kezdetekor még tudtunk a helyszínen vele konzultálni. 3.2. Geofizikai felmérés Az ásatások megkezdése előtt geofizikai felmérés készült a kert 50x70 m-es szabad területéről, valamint a palota belső udvaráról. A földradar méréseket Pattantyus-Á. Miklós végezte (Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet). A mérések célja az eredetileg bolygatatlan kert feltérképezése volt, az esetleg létező objektumok kijelölése. Az elkészült földradar-térkép jól kimutatja a talaj anomáliáit és rétegezettségének jellegzetességeit. A szakvélemény egyes lokális anomáliás helyeket (H, I, J, K) és általában a terület É-i felét jelölte ki pollenvizsgálatra, ill. archeobotanikai mintavételre. A radartérképen szereplő objektumokat az ásatás során szisztematikusan megkerestük.
