Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja

partján álló városban. A késó'bbi királyi palota helyén több kúria is emelkedett. Ezek egyike lehetett a királyi család rezidenciája, ahol 1330-ban Zách Felicián merénylete történt, melyről a Képes Krónika tesz említést. Károly Róbert uralkodása végén vagy Nagy Lajos uralkodása elején újabb építkezések történtek. (A palota I. és II. építési periódusa.)

4 I. (Nagy) Lajos alatt egy ideig Budán volt a királyi székhely (1347-1355 között). Az udvar Visegrádra való visszaköltözése után, 1356-1366 között nagyszabású építkezésbe kezdtek: a királyi palotát hatalmas pillérekre épített tornyokkal látták el, a Károly Róbert kori kúriát pedig lebontották (III. építési periódus).

5 1378 után, még Nagy Lajos király életében kezdó'dött el egy új királyi palota építése más alaprajzzal, egységes koncepció szerint, ezt a grandiózus építkezést azonban már Zsigmond király fejezte be 1387-1405 között. (IV. építési periódus.)

6 így jött létre a 15. század elejére Visegrádon, az országút és a várhegy lába között egy 123x123 m-es területet elfoglaló, nagy palotaegyüttes, melynek északkeleti részén helyezkedik el a lakópalota négyzetes épülettömbje. A palotától északra a királyi kertek terültek el (2. kép). Zsigmond uralkodása alatt, 1405-1408 között az udvar Budára költözött, Visegrád ezzel elvesztette hivatalos királyi székhely funkcióját, bár a király ezután is szívesen tartózkodott ott és kisebb építkezések is folytak. Mátyás király uralkodása alatt a visegrádi palota a király vidéki rezidenciája, nyári palotája volt. Mátyás király 1476-1485 között újíttatta fel a palotát, reneszánsz ízlés szerint átalakította. Minden építészeti részletet - ablakokat, ajtókat, oszlopokat, kandallókat, kályhákat stb. - kicseréltek, új díszkutakat építettek, a teraszokon pompás függőkertet létesítettek. (V. építési periódus.)

8 A renoválásról először Galeotto Marzio tudósított 1485 körül.

9 1483-ban Bartolommeo de Maraschi a pápához írott levelében Visegrádot földi paradicsomnak nevezi.

10 Bonfini először l488-l489-ben az Averulinus-fordítás előszavában, majd 1490-1496 között a Decades-ban írta le a palotát és a kerteket. Más kortársak is csodálattal emlegették Mátyás visegrádi palotáját és a teraszokat a függőkertekkel (Petrus Ransanus, Beltramo Costrabili, Aelius Lampridius Cervinus, Caspar Ursinus Velius).

11 A palotáról és a hozzá tartozó kertekről a legrészletesebb leírást Oláh Miklós esztergomi érsek adta 1536-ban, aki Mária királynéval 1526 után Németalföldre távozott. Megemlékezik a palotaudvar virágairól, a felső udvar egyenlő közökben ültetett, szabályos fasort alkotó hársfáiról, a függőkertekről. A „keleti" - azaz a valóságban az északi - oldalon említi a gyümölcsöst és a szőlőskertet, azonban ő sem ír erről részletesen.

12 A reneszánsz elvek szerint épített kerteket Balogh Jolán szerint valószínűleg a firenzei Chimenti Camicia tervezte, aki a budai királyi palota építkezéseit is irányította.

15 Mátyás halála után Visegrádon csak kisebb renoválások történtek: II. Lajos korában, illetve Szapolyai János 1539-es visegrádi tartózkodása alatt.

14 Visegrád 1544-ben került török uralom alá. A Visegráddal foglalkozó 16-17. századi források is rendszeresen megemlítik a palotához tartozó kerteket. 1587-ben egy német utazó a pusztuló épületek körül még látta a szép kerteket, melyek maradványai még 1755-ben is megvoltak.

15 A 18. században a romokat kőbányának használták. A királyi kerteket a 19-20. században mezőgazdasági célra hasznosították.