Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
SZŐLLŐSY GÁBOR: Két mongol dísznyereg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében
ralipirosra, a boltozat alsó felülete zöldre van festve. A két nyeregtalp (xawtas) felső éle egyenes, elöl és hátul nagy, egyenletes ívvel megy át az alsó élbe. Ezen a nyergen az első kápa előtt és a hátsó mögött a vérszíjak ezüst veretek (baawar) nélkül, egyszerűen át vannak húzva a nyeregtalp furatain. Elöl és hámi egyaránt két-két vérszíj van. A hátsó kapák mögött van egy-egy nagy, vese alakú ezüst veret (baawar), amelyek alól egy-egy kis, vitézkötés-szerűen megkötött nyersbőr szíj lóg ki (11. ábra). Az első nyeregkápa (büüreg) enyhén ívelt, viszonylag meredek állású. Kápafej nélküli, felső része lekerekített sarkú, de szegletes formájú. A hátsó kápa (büüreg) szintén enyhén ívelt, kb. 45°-os szögben áll. Felső része hasonló az első kapáéhoz, de valamivel szélesebb. Mindkét kápa peremét kb. 1 cm széles, öntött, vésett díszű ezüst pánt (xyar) szegélyezi. Ezen a nyergen csak a hátsó kápa xyar-jának végei vannak 5 cm hosszan a nyeregtalpak alá hajtva. A helyük itt sincs kivésve. A xyar-okat mindkét kápa peremén hét-hét vasszeg rögzíti. A nyereg ülésének felületét bordó színű posztóval borított, durva szövetpárna (oloncog) fedi, amely pontosan követi a kapák szélének vonalát. A párnázást mindkét oldalon két-két, karélyos szélű, öntött, vésett díszítésű ezüst veret (daruulga) fogja le (12. ábra) . Ezeket két-két hosszabb szíjjal rögzítették, amelyeket a nyeregtalpakon lévő furatpárokon fűztek át és kötöttek össze. Itt csak az egyik furatpár van úgy elhelyezve, hogy a szíjcsomók a nyeregtalpak élére, azaz a nyereg boltozatának belsejébe esnek. A nyeregtalpaknak a két kápa közé eső részén, nagyjából középen van a kengyelszíj átfűzésére szolgáló téglalap alakú véset. Ezen a részen a párnázás alá két-két szíjjal bekötött, kis trapéz alakú fiók nyeregszarny (dews) takarja a kengyelszíj felső részét. Ezen a nyergen is vastag, barna lakkréteggel fedett bőr. Díszítése fekete bőrből készült zsinórrátét-utánzat. A fiók nyeregszárnyak közepén két egymásba fonódó rombusz motívum (xatan süix = a kánasszony függője) látható. A kengyelszíj (döröönii sur) nyersbőrből készült, 2,5 cm széles. Hosszának felétől négy szíjra van hasítva, és ezek a szíjak lapos fonással össze vannak fonva. Öntött sárgaréz csattal csatolódik. A csat nyelve a fonat szíjai közé van akasztva. A csatot egy 25 cm hosszú, 5 cm széles, zsinór rátét-imitáció val díszített bujtató (döröönii ger) takarja el. A kengyel (döröö) igen durva alumíniumöntvény. Talpának lemezén rombusz elrendezésben, egy áttört mintát alkotó, öt darab. 8 mm-es furat van. A két kápa között, a kapákhoz közel van egy-egy furat. Az ezeken átfűzött nyersbőr szíjakkal (összesen négy darab) van a nyeregtalpak alsó felületéhez kötve a vastag, barna lakkréteggel fedett bőr nyeregszárny (gölöm). Ez két félből van összevarrva. Az ,,X" alakú összeillesztő öltéseket középen semmi nem fedi. A nyeregszárnyak szélén a fiók nyeregszárnyakéhoz hasonló motívumokból összeállított és azonos technikával készült díszítés van. A nyeregszárnyakat rögzítő bal oldali két szíjhoz van kötve a két heveder fonott darabja, amelyek a másik nyeregéivel teljesen megegyezőek. A hevederek másik, csatos fele hiányzik. Mongóliában, az átadáskor készült fénykép tanúsága szerint a nyereghez tartozott egy vagy két nemez izzasztó (toxom), ezek azonban nincsenek meg. Nyergünkhöz sem szügyelő (xömöldrög), sem farmatring (xudraga) nem tartozik. Az MTI fotón látható, hogy eredetileg sem volt. Az ezek felcsatolásához vagy felkötéséhez szükséges szerelékekre csak a hátsó kápa mögötti ezüst véreiből kilógó hurkos szíj utal.
