Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja

A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek kutatási programja* PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS-SZŐKE MÁTYÁS R, Várkonyi Agnes tiszteletére 1. A kutatási program előzményei és megtervezése A magyarországi történeti kertek tervszerű régészeti kutatásának programja 1993-ban Visegrádon, a 14-15. századi királyi palota kertjének feltárásával kezdődött meg. A Visegrádon fennmaradt reprezentatív épületegyüttesek középkori királyi építkezéseink legszebb és legjelentősebb emlékei közé sorolhatók: a IV. Béla korától kiépülő hatalmas várrendszer (fellegvár, alsóvár és völgyzárófal), amely az ország középső részének legjobb korabeli védőműve volt, és a mediterrán hangulatot árasztó, a kortársak csodálatát kivívó királyi palota (1. kép). A Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király alatt kiépült palota romjaiban is viszonylag jó állapotban megmaradt, annak a hazánkban ritka, szerencsés körülménynek köszönhetően, hogy területén a későbbiek során sem történt nagyobb építkezés, és a romokat megvédte a vastag törmclékréteg és feltöltődés. A királyi palota 1934 óta tartó ásatásai a magyar középkori régészet legnagyobb vállalkozásai közé számítanak. A feltárások történetében a rendszeres lütelesítő ásatásokkal, a leletanyag feldolgozásával és közreadásával 1987-ben új szakasz kezdődött.

1 Ebbe a visegrádi Mátyás Király Múzeum (MKM) által szervezett, több intézményt és kutatót összefogó nagy vállalkozásba kapcsolódtak be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (MMM) kutatói 1993-ban a királyi palota középkori kertjeinek kutatásával. A régészeti kertkutatás programját, mint az OTKA-hoz benyújtott pályázatunk tématervét 1992-ben dolgoztuk ki. A program megtervezése és beindítása a visegrádi királyi központban folyó, teljességre törekvő új régészeti kutatások és műemléki helyreállítás kapcsán vált szükségessé, hiszen a kertek szervesen a palotaegyütteshez tartoztak, és a 14-15. századi udvari élet színterei is voltak. A palotakert rekonstrukciója szerepel a visegrádi műemléki helyreállítások középtávú tervében (1996-2002). A kerttel kapcsolatos korábbi tervezői elképzelések nem alapultak előzetes kutatásokon - a kertek területén érdemleges régészeti kutatás alig történt -, pusztán a középkori kertépítészet általános elveinek alkalmazására szorítkoztak. A műemléki rekonstrukció új koncepciója viszont a kertek esetében is igényelte az előzetes régészeti kutatást. A kutatások első 4 éves szakasza (1993-1996) lezárult. Az alábbiakban beszámolunk a legfontosabb eredményekről. A kutatási tervben a visegrádi királyi palota összes középkori kertje szerepel: a palota belső díszkertjei, a palotaegyütteshez csatlakozó gyümölcsöskert és szőlő, valamint a ferences kolostor kertje. Ezek a helyek a középkor óta beépítetlenek, legalábbis elvben alkalmasak az in*Készült az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával (T006808. sz. pályázat)