Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai

nyelvű felirataikkal (már ahol van, már ahol olvasható). Újabb kiállításaink megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A témakörök közül „Tágabb környezetünk*' a településtípusokat, lakóhelyünk, fővárosunk nevezetességeit foglalja magába (67). A mezőgazdasági múzeum műemlék épülete, a Vajdahunyadvár - szerénytelenség nélkül - a főváros nevezetessége. A témakör helyszíni feldolgozásához angol, német vagy francia nyelvű, épületet bemutató videofümet vagy kisfilmet, tárlatvezetést biztosítunk. A film a Hősök teréről indul és foglalkozik a Városligettel is. A nyolcadikként tárgyalt műveltségi terület, az informatika és az idegen nyelv gyakorlás összefüggései egyértelműek, szolgáltatásainkat ott is bővítjük. 3. Matematika Azokat a műveltségi területeket érdemes csak iskolán kívüli helyszínen tanítani, és csak ott, ahol ez valamilyen többletet jelent. Nem gondolom, hogv

7 a matematika ilyen, s a mi múzeumunk ebben az általános iskola bármelyik korosztályának segítséget jelenthet. Megfelelő képzettségünk sincs e témakör ötletszintű megközelítéséhez sem, figyelmünket is inkább azokra a területekre fordítjuk, ahol nyilvánvaló a megfelelés. 4. Ember és társadalom Az előzőekkel szemben, itt összefüggések sokaságára hívhatjuk fel a figyelmet. Kis részletekbe nem bocsátkozva (itt is arab számmal jelölve a NAT megfelelő oldalszámát), néhány nagyobb összefüggésre utalok. Tájékozódás a térben, Tájékozódás az időben (88). Azt hiszem ez a legjelentősebb terület, amelyek megértésében a múzeumok nagy általánosságban nélkülözhetetlenek. Mivel kiállításaink történeti kiállítások, szinte valamennyi állhatna itt példaként. Szemléltetésképpen állattenyésztés-történeti kiállításainkat idézem. A bevezető rész, „Az állatok háziasítása" (a Kr. e. kb. 15.000-tól a Kr. e. 6ooo közötti) az utolsó jégkorszak, és a Körös-kultúra népeinek Kárpát-medencei megjelenése közti időszakot öleli fel. Diorámák segítségével mutatja be a háziasítás módjait, tárgyi anyaggal (is) szemlélteti a háziasítás okozta változásokat. Világító táblán jelennek meg gombnyomásra a háziasított állatok, a háziasítás sorrendjében, a világtérképen az idő és a háziasítás helyének feltüntetésével. Régészeti leletek segítségével a Körös-kultúra népeit mutatjuk be, térben és időben is közelítve a következő tárlathoz, mely a honfoglaló magyarok állattartásával foglalkozik. A kiállítás László Gyula régész professzor ásatásai, feltevései alapján készült, az ezt követő kiállítások a magyar háziállattartás történetét követik, külön-külön (sertés, ló, szarvasmarha, juh) vagy csoportosan (A magyar kisállattenyésztés története). Egy másik példa: a magyar kertészet történetét bemutató kiállítás egyik vonulata a kolostorkertektől a főúri parkokig, kastélykerteken át jut a magyar közparkok fejlődéstörténetéig. A múzeumpedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a gyerekek időbeli tájékozódása a fejlődés megfelelő életszakához kötött. (Az időszámításunk kezdete előtt, időszámításunk szerint, Krisztus előtt vagy Krisztus után időszak egy alsó tagozatos számára nem tájéko-