Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

FARKAS GYÖNGYI: Propaganda és agitáció - Kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)

len. A megyei pártbizottság elrettentő példaként említette Nagyalásony község esetét, ahol 1952 nyarán „össze... hívtak mintegy 180 parasztot, de sem a járási pártbizottság, sem a tanács nem volt ott. Éjfélig tárgyalták, hogy a tszcs-be vagy az állami gazdaságba lépjenek-e. Az ilyen tömeges összejöveteleket kihasználja a kulákság és „jóindulatúan" azt javasolta, hogy várjanak még, nem kell ezt elsietni, „jól meg kell gondolni."

73 Az ünnep A „szocialista mezőgazdaság" apoteózisa a hivatalos állami ünnepeken volt a leglátványosabb. Népszerűsítésére a legmegfelelőbb alkalomnak 'augusztus huszadika kínálkozott, melyet jelentősen átalakítottak a rendszer ideológusai. Régi tartalmából csupán a gazdasági év sikeres lezárásához kötődő elemeket tartották meg, míg központi motívumát, az államalapító szent királyt az új alkotmánnyal cserélték fel. A nyári-őszi kollektivizálási kampány közepére eső ünnepet a kampány szervezői igyekeztek minél szélesebb agitációs fórummá alakítani, és az ünnep eszmekörébe a nagyüzemi gazdálkodás eszméit is beépíteni. Tudatosan törekedtek arra, hogy az új tsz-ek augusztus 20án alakuljanak meg (innen a sok „Augusztus 20." nevű tsz ), ill. a régi tsz-ekbe is ekkor vegyék fel az új tagokat. A közös gazdálkodás kezdete így egybeesett augusztus huszadikával, az „új élet" kezdete az „új kenyér" ünnepével. (Az ideológiai szempontokat érvényesítő névadási gyakorlat az „Új Élet" vagy az „Új Kenyér" elnevezéseket is igen kedvelte.) Mivel a kollektivizálás kezdetének tekintett „kecskeméti beszéd" (Rákosi 1948-ban Kecskeméten tartott beszéde) szintén augusztus 20-án hangzott el, ezért az ünnep egyben a „szocialista nagyüzem" születésének évfordulója is volt.

74 A Veszprém megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1955 júliusában az alábbi leiratban figyelmeztette a járásokat augusztus huszadika méltó megünneplésére: „Alkotmányunk ünnepét, Auguszms (sic!) 20-át ez évben is a munkás-paraszt szövetség további elmélyítésére és a tsz-i mozgalom eredményeinek a dolgozó parasztság közt való széleskörű népszerűsítésére kell fordítani... A tsz-i mozgalom népszerűsítése érdekében az agitációt és szervező munkát már most úgy kell irányítani, a következő hetekben pedig fokozni, hogy augusztus 20-ra a tsz-ek fejlesztésében jelentős eredményeket érjünk el. Ünnepélyes közgyűléseket kell tartani, ahova meg kell hívni a patronáló, ill. a helyi ipari üzemek vezetőit. Az ünnepély előadójának egy helyi vagy járási párt-, állami vagy tömegszervezeti vezetőt kell megkérni. Itt kell kiosztani a tsz-tagok kitüntetéseit."

75 A tsz-ek megalakításánál a kollektivizálás megyei, járási irányítóinak akkor is ügyelniük kellett az ünnepi külsőségek meglétére, ha azt nem is kapcsolták össze állami ünnepekkel. Erre az MDP KV Mezőgazdasági Osztálya már az 1950. évi őszi szervezés során felhívta a megyei pártbizottságok figyelmét: új csoportok alakítását az eddiginél ünnepélyesebbé kell tenni. Legyen az a falu ünnepe. Nyilvános gyűlésen a Járási Bizottság, a Járási Tanács és Gépállomás (sic!) megbízottja üdvözölje az új csoportot. Itt vegyék fel a még belépni szándékozó dolgozó parasztokat is... A megyei lapok közöljenek riportokat, ismertessék a beszédeket és a belépő tagok nyilatkozatait is...""

6 A III. típusú tszcs-k önálló tsz-szé alakításának ceremóniáját a me-