Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

FARKAS GYÖNGYI: Propaganda és agitáció - Kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)

zó'gazdasági osztály hasonló módon javasolta megszervezni: az önállósító gyűléseket „... kultúrműsorral és táncmulatsággal is össze kell kapcsolni, vagyis legyen ez egész napos ünnep és beszéljenek mindenhol a termelőszövetkezetekről."

77 A falu bevonása a tsz ünnepébe e rendezvények fontos eleme volt. Részvételüket a szervezők az elismerés és befogadás jelének tekintették. 1951 májusában a Veszprémmegyei Népújság tudósítója fontosnak tartotta kiemelni, hogy az önállóvá váló Vörös Csillag-pusztai „Új Elet" tszcs ünnepi gyűlésére „...nemcsak a puszta valamennyi dolgozó parasztja, hanem a környéken lakó kívülállók és ipari munkások is eljöttek."

78 Sok helyen a táviratküldés is a rituálé része volt. 1950-ben Várvölgyén a tszcs táviratban köszönte meg Rákosi Mátyásnak, hogy lehetőségük volt a csoport megalakítására.

79 Táviratokat kaptak 1951-ben az MDP II. Kongresszusának részvevői is, amelyekben a távirat feladói közvetlen kapcsolatot véltek felfedezni a tsz megalakulása és a kongresszus eredményes munkája között. A tsz-ek zárszámadó közgyűlése a kiosztásra kerülő alacsony jövedelem ellenére is ünnepi alkalomnak számított, melynek szerves része volt a demonstratív célzatú tagfelvétel. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1955 decemberében arra utasította a járásokat, hogy a zárszámadó gyűléseken „...legalább 4-5 dolgozó paraszt kérje felvételét a tsz-be."

80 A megfelelő időzítéssel azt a látszatot kívánták megteremteni, hogy a tsz-ek vonzó eredményei gyakoroltak hatást a belépő gazdákra. Augusztus huszadika mellett a rendszer egyéb ünnepei ( április 4-e, május elseje, november 7-e), a pártkonferenciák, az országgyűlési és helyhatósági „választások", a nagy „vezérek" születésnapja (Sztáliné december 21-én, Rákosié március 9-én volt) stb. remek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a tsz-szervezés lassú ütemét az gazdasági-társadalmi élet szinte minden területén alkalmazott versenymozgalom beindításával és az események tiszteletére kikényszerített „vállalásokkal" gyorsítsák fel. így például a veszprémi járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói 1950 októberében a tanácsválasztás tiszteletére..."

81 végeztek agitációt. November végén Sztálin születésnapjára tagszervezési versenyre hívták ki a megye összes járását,

82 1 951. január-február hónapban pedig az MDP II. kongresszusának tiszteletére ajánlották fel, hogy 4 új tszcs-t alakítanak.

83 Népnevelők és tsz-agitátorok Mivel a tsz-szervezéssel hivatalból foglalkozó párt- és tanácsapparátus önmagában nem volt elég ahhoz, hogy a paraszti társadalmat az egyéni gazdálkodás feladására kényszerítse, a társadalomnak többé-kevésbé a hatalomtól függő tagjaiból ún. „népnevelő"-, más néven „agitátora-hálózatot hoztak létre, akik az ún. háziagitáció során saját otthonukban keresték meg a gazdákat és próbálták meggyőzni őket a „szocialista nagyüzemi termelés" fölényéről. A hatalom akaratát a paraszti társadalomra erőltető szervező-agitációs gárda döntően maga is kényszer hatására állt össze. A kollektivizálás irányítói mindenekelőtt a tsz-tagoktól várták el, hogy a szervezés fő harcosai lesznek.

84 A hivatalos álláspont szerint azért a tsz-tagok voltak a legalkalmasabbak erre a