Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
VAJKAI ZSÓFIA: Szívesen látott vendégünk, a parafa
Szívesen látott vendégünk, a parafa VAJKAI ZSÓFIA Magyarországon az utóbbi években újra fellendült a parafa behozatala. 1 A legtöbbet ebből a borászat használja fel a borok és pezsgők palackozásánál. De kezd elterjedni másfajta alkalmazása is: remek hő- és hangszigetelő tulajdonságainál fogva ajánlják építkezéseknél és belső terek burkolására. A parafát árusító üzletek kirakatában sokféle háztartás-felszerelési, valamint dísztárgyakat látunk. A legtöbb parafát annak legjelentősebb exportőrjétől, Portugáliától kapjuk. 2 Ezért szeretnénk bemutatni a portugál paratölgyeket, a kéreghántást, a parafa feldolgozását és felhasználását, bepillantást engedve ennek múltjába is. A paratölgy Aparatölgy (Quercus suber L.) a bükkfélék családjába tartozó örökzöld lombos fa. Származási helye a Földközi-tenger nyugati partvidéke, tehát Poruigáliában nem őshonos, de nagyon jól adoptálódott az ország klimatikus viszonyaihoz. A fa magassága általában 6-10 m, koronája kerek, ágai rövidek és vastagok, törzse gyakran kissé meghajlik. Levelei oválisak vagy hosszúkásak. Makktermése van. Gazdaságilag fontos fává vastag párás kérge tette. „Anatómiailag a parakéreg zárószövet, amelyet az osztódásra képes kambium kívülre telepít. Amíg a kambiumgyűrű a tölgy fa és háncsrészét új szövetekkel gyarapítja, a háncsban egy zárószövet képződik, amely ellensúlyozza a vízveszteséget és a hőmérséklet ingadozását. A paraszövet tulajdonképpen a fa kérgéhez tartozik. Funkcióképes állapotban a paraszövet sejtjei halottak, vízmentesek és levegővel telítettek. Egy különleges, viaszszerű anyag, a szuberin hatására a sejtfalak úgy impregnálódnak, hog)' a víz nem hatolhat át rajtuk, és a szövetet nem áztathatja víz. Ezért a parafa szivacshoz hasonlóan soha nem telhet meg vízzel" - adja a magyarázatot e különleges előnyére a botanikai szakkönyv. 3 Ókori ismeretére utaló adatok Amennyire a szűkszavú utalásokból következtetni lehet, a parafa előnyös mlajdonságait már az ókorban is felismerték. Egyiptomi szarkofágokban találtak parafával bedugaszolt üvegcséket. A görögök bójának, halászháló úszójának, mentőmellénynek használták. A rómaiak nemcsak könnyűséget, hanem hőszigetelő képességét is ismerhették, mert házaikat parafalapokkal burkolták. A nők télre szandált varrtak belőle maguknak. Az Kr. e. 4-3 sz.-ban élt görög bölcselő, Theophrastus leírta Suber Pyrheno néven, és azt is, hogy ha lehántják a kérgét, az visszanő. 4 Egyik munkájában az id. Plinius (kb. Kr. u. 23-79 ) is foglalkozott vele. 5