Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején

tervezett címe: "Mosón Megyei Gazda" volt, majd "Lajta"-ra változtatták 102

. A 4 évig megjelenő színvonalas, kétnyelvű lapot Kosutány Tamás akadémiai tanár, híres vegyész, a vegykísérleti állomás alapítója; Rodiczky Jenő akadémiai tanár, polihisztor; a már említett Major Pál és Sőtér Ágost, valamint Roher Ferenc főhercegi jószágkormányzó felügyelték. Deininger Imrétől a földművelési szakosztályvezetőjétől kezdve Cselkó István, Cserháti Sándor és mások írtak a lapban. Híres utóda id. Sporzon Pál akadémiai tanár híres Gyakorlati Mezőgazda c. országos szaklapja. Helyi sajtótermék sem jelent meg gazdasági cikk nélkül. Rendszeresen megrendelték az Erdélyi Gazdasági Egyesület által kiadott gazdasági szakmunkákat, amelyek a kisgazdák számára közérthető tanácsokat tartalmaztak. Ezeket a munkákat a vármegye magyar ajkú községeiben az egyleti tagoknak ingyen osztották szét.

103 Hogy a gazdaság szakszerű kezelésének módjával a kisgazdák a gyakorlatban is megismerkedhessenek, az egylet 1889-ben minta-parasztgazdaságot hozott létre Halászi községben, Szűcs István kisgazda birtokán.

104 A mintagazdaságnál elhelyezett gazdasági gépeket mis gazdáknak is kiadták használatra napi díj fizetése ellenében. Ez az intézmény 1904-ig működött. A következő évben az egylet a Fertőzug egyik községében, Bánfalun tervezte ilyen gazdaság létesítését, Lang Lőrinc földjén, melyhez nem kapott kellő központi támogatást. Ezt a falut sújtotta ugyanis mostoha gazdálkodási viszonyai miatt leginkább a kivándorlás. Több mint 1000 ember vándorolt ki innen Amerikába.

104 Az egész Fertőzugra (Zeewinkel) nagy terhet róttak ugyanis a vízszabályozis terhei. A gazdálkodás viszonyai csak a tejszövetkezetek létesítésével kezdtek némileg javulni. Az 1890-es évek misodik felétől, különösen Darányi Ignác minisztersége idején, a Földművelésügyi Minisztérium elősegítette a kisgazdák felkarolását célzó egyletek felvirágoztatását, bőkezűen támogatott minden olyan intézményt, amely a magyar gazda előmenetelét, művelődését célozta, hogy az ország a példaadó német nyelvterületi szövetkezeti mozgalom nyomába eredhessen. Többek között támogatást nyújtott a kisgazdák oktatására szánt gazdasági szaktanfolyamokhoz, ismeretterjesztő előadásokhoz is. Egy minisztériumi körlevél tanúsága szerint 1897 szeptembere és 1898 áprilisa között 30 gazdasági egyesület 39 vármegye 670 községében 472 előadóval 2005 előadist tartott kb. 200 000 hallgatónak.

105 A Mosonmegyei Gazdasági Egyesület már 1895-től szervezett rendszeres gazdasági előadásokat, szaktanfolyamokat, ill. háziipari tanfolyamokat. Az előadisok döntő többségét a gazdasági akadémia tanárai tartották. Szakismeret, hozzáértés tekintetében a megye különleges helyzetben volt, nem kellett messziről vendégelőadókat hívni. A leggyakoribb előadók a következők voltak: Barna Balázs - akadémiai tanár (a növénytermesztésről). Bánvárth Sándor - akadémiai tanár, 1899-től a vizsgált időszak végéig az egylet titkára (az állattenyésztésről). Cselkó István - akadémiai tanár, az egylet tiszteletbeli tagja (az állatok takarmányozásáról). Gál Lajos - törvényhatósági állatorvos, 1893-1903-ig az egylet igazgató-választmányának tagja (az állategészségügyről). Hensch Árpád - akadémiai tanár 1896-98-ban az egylet titkára, majd tiszteletbeli örökös elnökké választották (a jószágbeszerzés és kezelés köréből). Szabó Döme - akadémiai tanársegéd (az állatgyógyászatról). Az előadások anyagát füzet formában is kinyomtatták. Az egylet által tartott tanfolyamok anyaga szinte minden területet felölelt, amelyre egy gaz-