Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején

daság szakszerű és így hasznot hozó kezeléséhez szükség volt. Rendszeresen szerveztek háziipari tanfolyamokat is. A Duna-menti, fertőzugi és hansági községekben a fűzfavessző, a káka és a szalma feldolgozását oktatták. Az ismeretterjesztő tevékenység különösen az 1910-es években lendült fel. Míg 1895-ben összesen két előadást tartottak, addig pl. 1912-ben csak január első hetében 4 ilyen előadásra került sor a megye különböző pontjain. 1912-14 között 78 előadást tartottak 22 községben 5277 hallgatónak. Ebben az időszakban az előadások mellett ismeretterjesztő felolvasásokat is szerveztek - a felolvasó szerepét a községi tanítók, ill. plébánosok vállalták.

105 Összegzés A bemutatott egyesület tevékenyen részt vett a profiljába tartozó, vagyis a mezőgazdaság legkülönbözőbb területeit érintő kérdések megvitatásában, igyekezett hozzájárulni a problémák megoldásához. Több ízben kezdeményezőén lépett fel, az agrárfejlődést elősegítendő, maga terjesztett be törvényjavaslatot a földművelésügyi kormányzathoz. Ugyanakkor közvetítő is az állam irányából, tehát ilyenirányú munkája is hasznos volt. Bizonyos megnyilvánulásaiban fogyasztási és értékesítő szövetkezet jelleget is mutatott. Az évek során felmerült közérdekű ügyek és közgazdasági kérdések tárgyalásakor az egylet mindig a megye gazdasági érdekeinek megfelelően foglalt állást. A hasonló tevékenységi körű egyesületekkel is igyekezett együttműködni. Küldöttei rendszeresen részt vettek az OMGE rendezvényein - sőt az egyleti titkár tisztét 1888-1892-ig betöltő Szilassy Zoltán gazdasági akadémiai tanárt 1893-ban az OMGE vezetőségébe is beválasztották, annak titkára lett.'

06 Az egyesület elsődleges célja Mosón megye mezőgazdaságának fellendítése, sokoldalú fejlesztése volt. Kezdetben a megye arisztokratáinak egy maroknyi csoportja munkálkodott e cél megvalósításán. Nehéz dolguk volt, mert a megye birtokstruktúrájának következtében kicsi volt az egylet és a gazdatársadalom közötti közvetítésre legalkalmasabb középbirtokosok száma. Többször ütközött az egyesület a kisgazdák közönyösségébe, pedig elsősorban éppen az ő érdekükben tevékenykedett. Hosszú évekig az egyesület tagságának csak töredéke került ki az ő soraikból. Hogy a nehézségek ellenére az egyesület mégis tudott eredményeket elérni, kezdetben főleg egy-egy ügybuzgó tagja áldozatkész munkájának volt köszönhető. Egy-egy személyiség neve az egyesület működésének egész korszakait fémjelzi. Úgy pl. Major Pál szervező munkája eredményeként kezdte meg az egylet igazi működését. (Ő Mosón megye alispánja volt, és 1862-től, azaz az egyesület alakulásától töltötte be az alelnöki tisztet.) Hasonló formámmú egyéniség volt dr. Sőtér Ágost ügyvéd, aki 1880-1892 között egyedül irányította az egész egyesület munkáját, bár tisztsége szerint csak alelnök volt. Az 1880-as évektől mind intenzívebben kapcsolódtak be az egylet munkájába és képezték a vezetőség gerincét a Magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémia tanárai. Mögöttük ott volt az akadémia egész szakapparátusa - működésüknek nem is maradtak el az eredményei Új művelési ágakat honosítottak meg a megyében, fellendült a megye elmaradottabb területeinek me-