Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején
adásokon felhívták a gazdaközönség figyelmét a meglevő legelőterületek hibáira, és vázolták a javítás lehetőségeit. Az érdekelt községek felkérték az egyesületet a legelőrendezés végrehajtására. Rázsó Imre gazdasági akadémiai tanár, az egyesület vezetőségi tagja, elkészítette a terveket, az egyesület pedig az Földművelési Minisztériumtól államsegélyt eszközölt ki a községek számára. A legelőfelújítások egy, a Földművelési Minisztérium által indított országos akció részét képezték. A Székelyfölddel egyidejűleg a Mosón megyei egyesület kezdeményezte először ezeket a munkálatokat. 1914-ig a megye 14 községében folyt ilyen munka, 10000 korona körüli értékben. 69 Közülük 9 a magyaróvári, 4 a nezsideri, 1 pedig a rajkai járáshoz tartozott. A munkálatokat Rázsó Imre akadémiai tanár vezette. A gazdasági egylet közreműködésével 1896-ban létrejött a "Magyar-óvári Szarvasmarhatenyésztő Egylet*'. 70 Az új egyesület kifejezetten azzal a céllal alakult, hogy Magyaróvár és környéke, de tulajdonképpen az egész megye állományát pirostarka szimentáli jellegűvé alakítsa át. A célt megfelelő bikák beszerzésével, a törzskönyvezés bevezetésével, előadások és állatszemlék, valamint állatdíjazások tartásával akarták elérni. A tervek között szerepelt az állatok és állati termékek értékesítésének előmozdítása is. E téren a gazdasági egyesület nagyrészt át is engedte a működést az új egyletnek, ill. rendszeres évi anyagi támogatásban részesítette azt. Ez a támogatás 1896-1902 végéig 7580 koronát tett ki. 71 A szarvasmarha-tenyésztési egylet tulajdonképpen a gazdasági egyesület társegyesületének tekinthető. Erre következtethetünk alapszabályaiból, amely szerint „a Mosony megyei gazdasági egyesület rendes tagjai amennyiben jelen egyesületbe belépnek, tagsági díj fizetése alól mentesek". Az egyleti vagyonról pedig az alapszabály így rendelkezik: „Az egyleti vagyon az egylet esetleges feloszlatása esetén a Mosón megyei gazdasági egyesületre száll". 2 Az egyesület tudós kezdeményezője és működésének motorja Újhelyi Imre mezőgazda és állatorvos, a gazdasági akadémia tanára, a tejkísérleti és állatgyógyászati intézet alapítója, maga is levelező tagja volt 1893-tól a gazdasági egyletnek, sőt 1899-től annak igazgató-választmányába is beválasztották minden tisztújításkor. Hozzáértő vezetésével a szarvasmarha-tenyésztési egylet 3 év alatt a megye legnagyobb egyletévé fejlődött. Taglétszáma 1899 végére meghaladta az HOO-at. 73 - Ugyanekkor a gazdasági egyletnek mindössze 352 tagja volt. 74 Ez is mutatja, hogy egy konkrét cél érdekében jobban lehetett mozgósítani a megye gazdáit. Az Ujhelyi-féle egylet jó értelemben vett konkurenciát jelentett a gazdasági egyletnek, s a szarvasmarha-tenyésztés terén is új irányra hívta fel a figyelmet. A századfordulón országszerte a tőkés árutermelés szempontjainak jobban megfelelő haszonra tenyésztés került előtérbe. E tenyésztési irányra az 1900-as évek elején Újhelyi Imre kezdemémyezésére és irányítása alatt a mosoni falvak parasztsága tért át először. A hármas hasznosíthatóság miatt ekkora a szarvasmarha lett a legjelentősebb haszonállat. A tejtermelés rendszeres bevételhez juttatta a birtokosokat, ezért a Földművelési Minisztérium egyre inkább törekedett falusi tejszövetkezetek létrehozására. 75 Mosón megyében a szarvasmarha-tenyésztési egylet elsőként Illmic községben hozott létre ilyen szövetkezetet. A kitűnő szervező munka eredményeként dinamikusan nőtt a hasonló létesítmények száma - 1901 végére már 17 ilyen szövetkezet alakult a megyében. 76
