Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején

A terv mutatja, hogy az egyesület nem egész működése során volt Szigetköz-centrikus. A Fertőmellék fejlődése érdekében is hajlandó volt anyagi áldozatot hozni. 1883-ban Nezsider község határában alapították meg az egyesület szőlőtelepét.

57 A telepet példásan művelték, a környékbelieknek valóban mintául szolgálhatott. A 80-as évek végére a telepen levő szőlőfajták kezdtek elterjedni a környéken. Sajnos, mire a befektetés gyümölcsözött volna, rohamosan terjedni kezdett a filoxéra. Először 1888-ban konstatálták a pusztító vész megyebeli jelenlétét. Az egyesület feladatának tekintette a vész elleni védekezést, a védekezésmódok széleskörű ismertetését. A franciaországi tapasztalatok bebizonyították, hogy az amerikai szőlőket a filoxéra nem veszélyezteti. A földművelésügyi kormányzat támogatásával már 1881-ben megkezdték Magyarországon is az amerikai szőlőtelepek felállítását. A vész Mosón megyei észlelésekor az egyesület is azonnal a Földművelési Minisztériumhoz fordult, amely 1500 db amerikai szőlővesszőt adományozott. 1889 tavaszán az egylet amerikai szőlőtelepet alakított ki Nezsideren. 1891 tavaszán szőlőoltási tanfolyamot szervezett az egyesület, amely teljesen ingyenes volt, és a minisztérium által kiküldött szakember vezette. A szénkénegezéssel való védekezés módját is bemutatták a Védeny, ill. Gálos határában levő filoxéra-lepett területen. 1891-től a szőlő másik ellensége a peronoszpóra is pusztított a megyében.

58 A sorozatos csapások óriási terheket róttak az egyesületre - a legcsekélyebb haszon reménye nélkül. Az egyesület az anyagi terheket még vállalta volna, de "az érdektelenség mellyel törekvése találkozott, kizárt minden erkölcsi hasznot" is.

59 A fenti rendezvényeken ugyanis a gazdáknak csak töredéke vett részt, "...a vidék szőlősgazdái az egylet által hozott áldozatok méltánylását még csak azzal sem igazolják, hogy önhasznukra a telepen tartott gyakorlati útmutatásokon, melyeket a kerületi szőlészeti és borászati felügyelő az idén is megtartott részt vegyenek." Nezsider saját maga akart egy amerikai szőlőtelepet létesíteni, amihez szüksége volt az egylet tulajdonát képező telepre, az igazgató-választmány 1892-ben úgy döntött, hogy lemond arról. 3. Állattenyésztés A prosperálás után az 1880-as években a kezdődő árcsökkenés kevésbé sújtotta az állati termékeket - ezt jól látva az egylet már 1880-tól megkezdte jó fajtájú tenyészállatok kiosztását a szegényebb községekben. A szántóföldi termelés racionálása is megkívánta az állattenyésztés felkarolását. A megye területén nagy kiterjedésű rétségek, legelők álltak rendelkezésre. Különösen a hansági rétek talaja és fekvése volt olyan, hogy másként, mint rétek, nem voltak értékesíthetők. Eg}' lehetőség maradt tehát: több állatot tartani. (A bécsi piacon a hansági széna iránti kereslet is megcsappant.)