Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején
Mivel a század elején a cukorrépa-termelés jól jövedelmező' vállalkozásnak számított, az egyletnek ennek a termelési ágnak a kisgazdák között való elterjesztésére is gondot fordított. Gazdasági előadásokon ismertette a termelés előnyeit, aminek eredményeképpen ez a termelési ág már 1911-től kezd tért hódítani a megye kisgazdái között. A gazdák az ácsi cukorgyárral kötöttek szerződést. 1913-ban 20 község termelői foglalkoztak cukorrépa-termeléssel 2463 magyar hold területen. 52 Az egylet megpróbálkozott egy teljesen új növénytermesztési ág, a cikóriatermelés meghonosításával is. Egyes gazdák az egyesület buzdítására és felhívására a kassai Frank Henrik Fiai cég részére - kísérletképpen - már 1909-ben szerencsét próbáltak ezen az addig ismeretlen területen. A próbálkozások sikerrel jártak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az említett cég 1911-ben Mosonszentjános községben (magyaróvári járás, mai neve Jánossomorja) cikóriaszárító gyárat épített. A gazdák ennek ellenére óvatosak voltak - 1913-ban még csak 70 magyar holdon termesztettek cikóriát a megyében a gyár közvetlen környékén: Mosonszentjános, Pusztasomorja és Mosontarcsa községekben. 1914-re azonban a vállalkozóbb kedvűek sikerén felbuzdulva és az egylet ismeretterjesztő tevékenységének köszönhetően közel tízszeresére nő a cikória termőterülete. 53 Az egyesület 1910-ben megalakította a Mosonmegyei Gőzekeszövetkezetet. A legnagyobb tulajdonos Batthyány Tivadar gróf volt, az ismert politikus. Az 1225 db, 55 koronás részjegyből 350-et birtokolt. 16 lóerős Flower gőzekét szereztek be. A társaság a háborúig jól működött, amíg az állandó személyzetet biztosítani lehetett. b) Gyümölcstermelés A megye területének szigetközi része a gyümölcstermelésre különösen alkalmas. Az egyesület 1905-ről szóló jelentése szerint a Szigetközt "valamikor a Csallóközzel együtt Magyarország gyümölcsös kertjének nevezték". Az egyesület célkitűzései között szerepelt ennek a fontos termelési ágnak az újbóli fellendítése is. Három irányban működött az egyesület e cél érdekében: 1. közreműködött az utak fásításánál 2. állandó gyümölcsösöket létesített 3. egyéneknek osztott ki gyümölcsfaoltványokat. A minisztérium 1898-tól évről évre ingyen vagy csekély áron bocsátott faoltványokat az egyesület rendelkezésére. 54 1898-1910-ig több mint 30 000 db gyümölcsfát osztott ki az egyesület tagjainak. Nagyobb gyümölcsösöket is létesített az egylet - 1902-ben Halászán, a Duna mentén, a gazdaközönség tulajdonát képező területen. A későbbiekben még Feketeerdőn, Dunakilitin, Mecséren és Bezenyén telepítettek gyümölcsösöket.'' 5 c) Szőlőművelés Az egyesület által az 1890-es bécsi gazdasági kiállításra összeállított statisztika szerint a megyében 3789 kat. holdon termeltek szőlőt. Ez a terület a megye egész területének csak 1 %a ugyan, a Fertőmellék német lakosságának egy része azonban szinte kizárólag szőlőtermelésből élt. Az egyesület - központi segítséggel - a Fertőmelléken oktató borászati mintatelepet kívánt létesíteni. 56
