Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején

A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején ENZSÖL IMRE A Mosonmegyei Gazdasági Egylet megye egyik első egylete. A másik a Mosonymegyei Casino Egylet Magyaróvárot, amelyet a megye arisztokratái az országos tendenciának megfelelően a neoabszolutizmus gyengülése idején, 1860-ban kezdtek szervezni. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület újjászervezése csak 1857-ben történt meg, de addig is eg}', a kormányzat által megtűrt intézőbizottság tartotta fenn a társulati élet folytonosságát, támogatta a szaksajtó megújítását, szakkiadványok sorának megjelenését, gépbemutatók, szántóversenyek, hazai kiállítások szervezését és a részvételt jó néhány kiilföldin.

1 A Földművelési Minisztérium 1872/3064 sz. körlevele szerint jól halad a gazdasági egyesületek alakulása, ill. újjáalakulása. A fenti időpontig 52 gazdasági és 20 erdészeti, kertészeti, borászati, méhészeti stb. egylet működött Magyarországon.

2 A vizsgált egylet a 26-os számú. Az egyesület alapítója gróf Zichy Henrik főispán, gróf Széchenyi István mostohafia, aki egy évi fizetését, 3000 forintot ajánlott fel az egylet céljára.

3 1861. december 24-én 14084/eln. sz. alatt megérkezett a királyi helytartótól az engedély a tárgyalt egyesület megalakítására.

4 Az alakulóban lévő egylet 1862. február 12-én 252. sz. alatt terjesztette fel módosított alapszabályait, amelyet a királyi helytartó helybenhagyott, és február 18-án visszaküldött.

5 Az alapszabályok A Mosonmegyei Gazdasági Egylet alapszabálya az I. fejezet 3. paragrafusában leszögezi a tagok által követni kívánt közös célt: „Az egyesület célja Mosony megyegazdasági felvirágzásának előmozdítására elméleti és gyakorlati téren közremunkálni."

6 Konkrétabb feladata: - a vidék gazdasági állapotának elemzése, majd az elemzés alapján a mezőgazdaság fejlődését hátráltató tényezők kimutatása - gazdasági statisztikai adatok közzététele, a megye gazdaságának bemutatása - termény-, állat- és gazdasági gépkiállítások rendezése - földművelés fejlesztése: gépbemutatók, próbaszántások rendezése, vetőmagok beszerzése és kiosztása - gazdák jutalmazása és termelési versenyek rendezése - a faültetés megkedveltetése - gazdasági gépek és eszközök javításához értő mesteremberek letelepedésének elősegítése a megye nagyobb helységeiben - távolabbi cél: tenyészállatok tartása - állatfajok nemesítése. Az egyesület a mezőgazdaság szinte minden ágával foglalkozni kívánt. Kezdetben azonban tevékenységükben a döntő súlyt a földművelésre, a növénytermesztésre helyezték. Az állattenyésztést csak egyetlen pontban érinti az alapszabály. A feladatok ilyen megfogalmazása az