Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején
anyagi lehetőségek reális felmérésén alapult - kezdetben ugyanis csak a Zichy-féle alapítvány összege állt az egylet rendelkezésére. A gazdasági elemzéshez csak jó szakemberek kellettek, amelyet készen kínált a Magyaróváron működő Magyar Királyi Gazdasági Akadémia. Az akadémia tanárai és egész szakembergárdája mindvégig aktív szerepet játszott az egylet működésében. A két közgyűlés közötti időben az igazgató-választmány képviselte a társulatot, vezette ügyeit az alapszabályok és a közgyűlési határozatok szerint. Tagjai az egyesületi elnök, a két alelnök, ill. 48 választmányi tag. A közgyűlést, a választmányi üléseket az elnök vagy helyettese köteles összehívni. További kötelességeik: jelentést tenni a közgyűlésnek a társulat előző évi működéséről, az egyesület vagyoni állásáról. A hatóságokkal vagy egyéb szervekkel, valamint az egyesülethez nem tartozó személyekkel való érintkezésben az elnök a választmánnyal együtt képviseli az egyesületet. A társulati tisztviselők - ide értendők az alelnökök, választmányi tagok, valamint a jegyző és a pénztárnok - tevékenységükért az elnöknek felelősek. Az elnöki tisztet az 1880-as évek végéig az egymást váltó főispánok vállalták el. Az egylet első elnöke maga gróf Zichy Henrik volt, aki adományával biztosította az egylet anyagi alapját. Az 1890-es évektől a gazdasági akadémia soros igazgatói vállalták az elnöki teendőket. A tisztikar tisztán társadalmi megbízatásként végezte feladatát - az egyesülettől semmiféle tiszteletdíjat nem kaptak. Csak a jegyző és a pénztárnok kapott munkájáért csekély fizetést. Kezdetben ők sem főállású hivatalnokai az egyletnek, rendes polgári állásuk mellett foglalkoznak az egyesület ügyeivel. A vagyonkezelés elveit rögzítették az alapszabályokban, a felhasználásról a belső autonómia alapján a közgyűlés döntött. Kisebb kifizetéseket - a közgyűlés jóváhagyásának utólagos kikérése mellett - a tisztviselők is elvégezhettek, de csak 50 forintot meg nem haladó összegben. A közgyűlésen hozott döntés értelmében a kifizetéseket az egyesület elnöke utalványozza a társulati pénztárból. Ő vagy az általa kiküldött bizottság jogosult a pénztár vizsgálatára bármikor - de legalább évente kétszer. A társulati vagyont a pénztárnok kezeli - kötelessége számadási könyvet vezetni, ill. három havonta beszámolni a választmánynak a pénztár állapotáról. Év végén pedig számadást kell tennie. Az évi számadásokat a közgyűlés által kiküldött bizottság vizsgálja felül. Felépítése tehát más, hasonló egyesületekével megegyezik. A Mosonmegyei Gazdasági Egyesület történetében kétszer került sor alapszabály-módosításra. Első alkalommal 1880-ban, amikor a március 18-i közgyűlésén az egylet újjáalakult. Az új alapszabályok célkitűzésekben megegyeztek az 1862-essel 8 . 1880-ban a Mosonmegyei Egylet nem lépett ugyan még be az OMGÉ-be, de annak szerkezeti felépítését mintának tekinti - ez kitűnik az új alapszabályok 27. paragrafusából, amely kimondja, hogy az egylet a következő szakosztályokra oszlik: a) közgazdasági- és birtokrendezési b) földművelési- és gépészeti c) állattenyésztési (ebbe beleértendő a hal- és baromfitenyésztés és a méhészet is) d) szőlészeti-, borászati- és kertészeti e) erdészeti- és mezőgazdasági faültetési.