Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. II
JEGYZET Megjegyzés: A ,,selyemhernyó-tenyésztés" kifejezés szinonimájaként, a század elején elfogadott „selyemtenyésztés" szót is használom. 1. Az I. részt lásd Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994. 163-194. p. 2. A kísérlet történetét lásd a dolgozat I. részében. A sikertelenség fő oka a megfelelő anyagi támogatás hiánya, de meghatározó volt a selyemtenyésztés- és feldolgozás iránt érdeklődők közül több személy kiesése (így a mohácsi selyemfonoda újraindítását tervező TOLNATEXT vezérigazgatójának, Pfundtner Antalnak tragikus halála). A DATE Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Karán a fenti okokból a tenyésztés országos szervezése 1995-re abbamaradt. 3. Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd (Korábban Béri Balogh Ádám Múzeum). 4. A kiállítások ismertetését lásd a dolgozat I. részében! Ma - egy állandó kiállítás kis részegységeként ismét látható egy rövid ismertetés a selyemhernyó-tenyésztés múltjáról. 5. Az Iparegyesület utolsó közgyűlése 1850. nov. 30-án mondta ki feloszlását. (GELLÉR1 M. 1912: 18. p.) Működését - az egyesülési jog felfüggesztése folytán - az abszolutizmus időszakában nem engedélyezték. 6. Az egyesület, megalakulásakor Magyar Gazdasági Egyesület néven működött. Későbbi névhasználata: Magyar Országos Gazdasági Egyesület, majd 1857-től, teljes legalitásának visszaszerzésétől, Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) lett a megnevezése. 7. MÁDAY I.: Bezerédj Pál emlékezete, Budapest. 1919; GAÁLJ.: Bezerédj Pál t. tag emlékezete, Bp., 1920; FENT I„ 1930: SZ. BÁNYAI I.. 1981. 8. A Gazdasági Egyesület (későbbi OMGE) előzménye: A pozsonyi országgyűlés alatt (1826) több arisztokrata, gr. Széchenyi kezdeményezésére egy "Pályafutási Társaságot" hozott létre. A testület a lóversenyek színhelyét Pestre tette át, s ekkor tovább bővülve, a "Lótenyésztő Társaság" nevet vette fel. Ez, az 1829-ben alakult "Állatbemutató Egyesület" beolvasztásával, 1830-ban Állattenyésztő Társasággá szélesedett. Ennek jogutódjaként jött létre 1835. június 8-án a Magyar Gazdasági Egyesület (HORVÁTH M. 1841: 372-373- pp.) 9. 1841-ben "az egész felosztaték több szakosztályra, melyek ezek: 1.) földészeti és földmívelési: 2.) műtani; 3.) állattenyésztő; 4.) selyemtenyésztő: 5.) gyümölcstenyésztő; 6.) szőlőmívelési; 7.) ismeret terjesztő; 8.) erdészeti." (FÉNYES 1842: Ill.k. 49. p.) - Az egyesület lapját, a Gyepkönyvet 1837 júniusában a Gazdasági Tudósítások negyedéves folyóirat váltotta fel, majd a lóversenyzés teljes leválása után (1841) hetilapjának címe: Magyar Gazda lett. (Az OMGE 1883: 74. p.) 10. HORVÁTH M. 1841: 373. p. 11. Az első általános országos mezőgazdasági kiállításnak az 1857. évit nevezhetjük. Itt már a mezőgazdaság minden ága (növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági gépészet) együtt szerepelt. (KOVÁCS M.: A bp-i mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. Klny. a 62. Mezőgazdasági Kiáll, katalógusából. 1958: 3-9- p) Ezért számítja születésnapját 1857-től a napjainkig fennálló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás - OMÉK. 12. Galgóczy Károly (1823-1916). Életrajza - In; MAGYAR Agrártörténeti Életrajzok A-H. 609. p. 13. GAZDASÁGI Egyesületek 1896: 65. p. 14. HAVAS József (1796-1878): Eredetileg papnak készült, majd jogász lett, később egyetemi tanár. Pest
