Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. II

városánál különböző hivatalokat töltött be. 1848-ban Széchenyi minisztériumában osztályfőnök. Részt vett több pesti iparvállalat (hengermalom, gépgyár, cukorfinomító, fegyvergyár, stb.) megalapításában. 1849-ben "a győztes osztrák hadak parancsnoksága" a budai kerület királyi biztosává nevezte ki. Emiatt később vád is érte. Az 1857-ben újjáalakult OMGE választmányi taggá, majd következő évben a szőlőművelés, borkezelés, valamint a technológiai szakosztály elnökévé választotta. 1862-ben a kertészeti szakosztály elnöke lett. Halála előtt az Országos Iparegyesületnek is működő tagja volt. Vállalkozásait nem kísérte szerencse, öreg korában még "faj szerint osztályozott sashegyi szőlejét sem mondhatta magáénak". (OMGE Emlékkönyv Ill.füz., 1883:136-141. p.) Ld. még: SZINNYEI Lm. 15. GAZDASÁGI Egyesületek, 1896: 10. p. 16. Az 1849-ben Korizmics László által, magánvállalkozásként indított Gazdasági Lapok, rövidéletű megjelenése után, 1850-től az OMGE hivatalos fórumává vált, bár tulajdonilag csak 1860-tól lett annak lapja. 17. Korizmics László (1816-1886). Életrajza In. MAGYAR Agrártörténeti Életrajzok I-P. Bp. 1988. 225-228. p. 18. Apatin - ma Apatin (J); Palánka - ma Backa Palanka 0); Szántóvá - ma Hercegszántó; Kula - ma Kula (T); Sztapár - ma Stapar (J) 19. A MAGYAR Gazdasági Egyesület Bizottmányának felterjesztése a selyemtenyésztés emelése iránt Magyarországon, Pest, 195O: 3-5. p. 20. FENT Lm. 62. p. 21. A korabeli mértékegységeket (a könnyebb olvashatóság érdekében) mindenütt a mai értékre számítottam át. 1 bécsi lat =17,5 gramm; 1 bécsi font = 0,56 kg; (32 lat) 1 bécsi mázsa = 56 kg (100 font). 22. "... a selyemtenyésztő társulat, mely szép forgalmú vállalatának Szekszárdon saját épületében tartott gombolyítót, 1852-ben feloszolván, megszűntette vállalatát". (GALGÓCZY Károly 1855: 358.p.) 23. Gr. Batthyány Lajos birtokait elkobozták és kincstári igazgatás alá vették. 24. A Társaságnak ekkor 20 gömbölyítő kazánja volt. "Az idők viszontagsága 1852 körül e társaságot is, mielőtt az egyesülési kötött idő kitelt volna, megszüntette". (GALGÓCZY K. 1855: 357.p.) 25. ADATOK a selyemtenyésztés... 1851 = Gazdasági Lapok III. évf. 789-792. és 816-822. pp. 26. Helynevek: Kolluth = Küllőd (Bács-Bodrog vm.) - ma Kolut (J); Apatin - ma Apatin (J); Palánka ma Backa Palanka (J); Versec - ma Vrsac 0); Temesvár - ma Timiçoara (R) 27. Helynevek: Zombor - ma Sombor (I); Bocsár - ma Bocar (J); Bogsán - ma Bocça Montana (R); Lúgos - ma Lugoj (R); Oravica - ma Oravita Montana (R) ; Nagybecskerek - ma Zrenjanin (I) (GALGÓCZY K. 1855: 356. p.) 28. Az abszolutizmus időszakában a megyei közigazgatási egységek helyett 5 kerületi igazgatási egységet hoztak létre. A kerületekre vonatkozó mennyiségeket a részadatokból összesítettem, a jelentés nem így közli. 29. KUBINYI ÁGOSTON (1799-1873): Nógrád megyei földbirtokos, régész, természettudós, 1843-1869ig a M. Nemzeti Múzeum igazgatója. A későbbi kiállításoknak is meghatározó személyisége volt. (Magyar Életrajzi Lexikon I. k. Bp. 1981. 1023. p. - KOREKJ.: 1978, 419-421. p.)