Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a kezdetektől az első világháborúig
Az állatjárványt hivatalból a megyei főorvos állapította meg. 149 Az elfojtás a járványbiztos feladata volt, aki a fertőzött teriiletet katonasággal mindaddig körülzárta, amíg a járvány tartott. Kezdetben csak a keleti marhavész elfojtásával tudtak foglalkozni, noha más állatfajokban sem voltak ritkák a járványos betegségek, pl. egy baromfipestises járványvonulatol már 1833ban Mû Petényi Salamon 1 ^. Az összes baromfifajra kiterjedő baromfikolera-járvány viszont már 1831-ben jelentkezett hazánkban és a környező országokban. 151 A hazai baromfi-egészségügy kifejlődését az 1867. évi kiegyezést követő általános gazdasági és tudományos feUendülés tette lehetővé. A kiegyezéskor a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban (FIKM) létrejött az önálló magyar állategészségügyi igazgatás, és az országos állategészség-rendőri teendők ellátásává Zlamált bízták meg. 1869-ben Lipthay István vezetésével megszervezték a minisztérium önálló álategészségi ügyosztáyát. b2 Az ügyosztály irányította a fertőző álatbetegségek elleni állategészség-rendőri intézkedések végrehajtását, és szervezte a betegségek elleni küzdelmet. Munkáját szakmailag akkor az Országos Közegészségügyi Tanács felügyelte. A földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján megszületett - az állategészség-rendőri intézkedések áapját jelentő - 1874. évi XX. törvénycikk (a továbbiakban: tc.) a keleti marhavész elleni védekezésről. Ez a tc. egyebek között udvar- és községi zárlatról, váamint a lezárt község körüli 30 km sugarú körben vészkerület (ma: védőkörzet) elrendeléséről intézkedett, s az utóbbiban a vész terjesztésére alkalmas állatok között a szárnyasok leölését is el rendelhették. 153 Megkezdődött az állami állategészségügyi szolgálat kiépítése. 7575-ban két országos, 7557-ben nyolc állami, m. kir. állatorvost neveztek ki, akiknek a Szolgálati Utasítását a 7951/1888. FIKM sz. rendelettel adták ki. b4 Az állami állatorvossá történő kinevezés feltételeit az 7553- évi I. tc. írta elő. 7555-ben 40, 7557-ben már 6l m. kir. állatorvos teljesített szolgáatot. Az állategészségügy rendezéséről szóló, 7555. évi VII. tc. és a végrehajtására kiadott 40.000/1888. FIKM. sz. rendeletben az állana állatorvosi szolgálat, az állatforgáom és a húsvizsgáat szabáyozása, váamint egyebek között a keleti marhavész ragáyanyagáiak elhurcolására ákámas állatok kürtása szerepelt, de kifejezetten baromfi-egészségügyi rendelkezése még nem volt. 155 Az álatorvosok szakma továbbképzésének fóruma az állatorvosi szakközlöny volt, amelyben egyre több, baromfi-betegségekkel kapcsolatos közlemény jelent meg. A szakközlönyt Veterinarius néven 156 7575-ban Nádaskay Béla áapította, majd 1884-1893 között Monostori Károly szerkesztette. 157 Fénykorát Hutyra Ferenc áatt élte, aki 1887Állatorvosi lapok néven szerkesztette. 1914-191"'között RátzIstván, majd Zimmermann Ágoston vezette tovább a folyóiratot. 158 /fa'íz/. 1897-1903 között az Állategészség c. lapot is szerkesztette. 159 Az állatorvosi szaktanácsadást és az álategészségügyi rendészet szigorítását a baromfijárványok elleni küzdelemben Tormay Béla is szorgámazta /595-ban. 160 Sem a baromfitartók, sem a vándorló baromfi-kereskedők nem jelentették állataik elhullását. A baromfijárványok szervezett leküzdését az akadáyozta, hogy ekkor még nem volt hatáyos baromfi-egészségügyi jogszabáy. Az állatszállításokról szóló, 1892. május 21-én kelt, 31 060 sz. FM rendelet csak a baromfiszállítás módjáról intézkedett, és főleg állatvédelmi előírásokat tartámazott. 161
