Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
KNÉZY JUDIT: Lage der angesiedelten deutschen Volksgruppen und ihre Konflikte mit den zuständigen Gutsherren (Komitat Somogy, 2. Hälfte des 18. Jahrhunderts)
MOLNÁR, István 1857: A szulóki svábok. (Die Szulóker Schwaben). Kalauz Nr.217. SZITA, László 1977: A Dunántúl nemzetiségi struktúrájának alakulása a 18.század végétől a 19. század közepéig. (Die Gestaltung der Nationalitätsstruktur in Transdanubien von dem Ende des 18-ten bis die Mitte des 19-ten Jahrhunderts). PAB-VEAB évkönyv II) 1. 225-28. SZITA, László 1993: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a 18. - 19. században. (Die Siedlungsgeschichte der Natoinalitäten im Komitat Somogy in den 18. und 19. Jahrhunderten). Somogyi Almanach 52. Kaposvár 1 -142. TAKÁCS, Lajos 1978: A Kis-Balaton és környéke. (Der Klein-Plattensee und seine Umgebung). Somogyi Almanach 27-29.Kaposvár TÓTH, Andrásné, POLONYI, Nóra 1966: Egy Tolna megyei táj a lS.században. (Eine Region im Komitat Tolna im 18-ten Jahrhundert). MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések 1964-65. Budapest 223-82. VARGHA, Károly 1941: A délkeleti Zselic. Tájföldrajzi, településtörténeti és magyar-német összehasonlító adatok (Süd-Ost Zselic. Regiongeographische, siedlungshistorische und Ungarisch-Deutsch komparastische Daten). Kaposvár VÖRÖS, Károly 1952: Az 1765-68-iki dunántúli parasztinozgalmak és az úrbérrendezés. (Die Bauernbewegungen in Jahren 1765-68 und die Urbarorganisierung). In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon.Red. SPIR\ György. Budapest WELLMANN, Imre 1980: A magyar merzőgazdaság a 18.században. (Die ungarische Agrarwirtschaft im 18-ten Jahrhundert). Agrártörténeti Tanulmányok 6.194. A német csoportok betelepítése és küzdelmeik földesurukkal (Somogy megye, XVIII. század második fele) KNÉZY JUDIT A 18. századi, 19. század eleji német betelepítések egy részének az volt a célja, hogy munkaigényes növények termelésére biztosítsanak hozzáértő kezeket: így például a dohány művelésére. Somogy megyébe is érkeztek ilyen céllal behívott részben német csoportok. Több szerző résztanulmányai után Szita László 1993-ban megjelent, a somogyi nemzetiségek betelepítésének történetét tárgyaló könyvében addig nem ismert külföldi és addig fel nem tárt haza források bevonásává -alapvető összefoglalót adott a német illetve osztrák csoportok betelepedésének fázisairól is. További sorsuk, agrár- és néprajztörténetük feltárása, nemzetiségi, néprajzi arculatuk megrajzolása csak részben történt meg. E kérdéskörök vizsgálatába kapcsolódtam be, úgy, hogy a betelepítések kérdéséhez is hoztam új adatokat. A Széchényi-család somogyi birtokához tartozó négy német illetve német eredetű helység betelepítési körülményeit, gazdálkodásuk, törekvéseik első évtizedeit kutattam. Az ide érkezők származási helyére, verbuválásuk módjára, útvonalukra töredékesek az utalások De az életüket itt kezdő négy közösség lakóinak határozott elképzeléseiről, céljairól szinte a kezdeti időktől képet lehetett kapni. A Széchényi birtokokra Somogyba legrégebben betelepült (1750)
