Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

KNÉZY JUDIT: Lage der angesiedelten deutschen Volksgruppen und ihre Konflikte mit den zuständigen Gutsherren (Komitat Somogy, 2. Hälfte des 18. Jahrhunderts)

30. MOL P 623 IVB Nr,30. 0(1736-1735) 243. Kn 31. Die Landkarte wurde von Hofstätter Ingenieur gemacht. MOL 612 IVB. Nr. 30C 243 Kn.10'1

1. 32. Es gab acht Hauswirt mit halb Sessionen und sechs Keinhäusler welche Protestanten waren. MOL P 623 IVB. Nr,30. C 243.Kn. 41,p. 33. L.TAKÁCS 1978.110. 34. J. KNÉZY 1992.169-175. 35. MOL P 623 IVB. Nr.17. A 229. 36. MOL P 623 IVB. Nr.17. A 229. 37. MOL P 623 IVB. Nr. 6. A(175H803). Acta urbarialia poss. Kis Bize. 38. MOL P 623 IVB. Nr.3. C(1747-1821) 220. Opp.Marcali.Urbarialia, oeconomica dimensionalia. LITERATUR BARCSY, 1845: A szulóki dohány.( Der Szulóker Tabak). Magyar Gazda Nr 88. 1449-54. 1846: Magyar Gazda Nr 39- 644-646. BARLA SZABÓ, István 1846: Mi az oka, hogy a Szulók környéki magyar paraszt nem kedveli meg a dohánytermelést? (Warum können nicht die Szulók-Gegender Bauer den Tabakbau liebbekommen?) Magyar Gazda Nr 30. 495-497. CSIRE, István 1910: Vázlat Csurgó múltjából. (Ein Abriss über die Vergangenheit des Dorfes Csurgó) Csurgó. FÜLÖP, Éva 1985: Burgonyatermesztés egy dunántúli német telepes faluban 1745-ben. (Der Kartoffelanbau in einem Transdanubischen Deutschen Siedlerdorf im Jahre 1745).Ethnographia XCVI. 336-40. KANYAR, József 1967: Harminc nemzedék vallomása Somogyról.(Das Bekenntniss von dreissig Generationen über Komitat Somogy).Kaposvár 467. KNÉZY, Judit 1981-83: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása. (Die Gruppen und Wirtschaft der Somogyer Leibeigene-Bauern).Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 285-309. KNÉZY, Judit 1990-91: Die Naturalien als Feudalleistungen und die Essgewohnheiten im Komitat Somogy (Ungarn) in dem 18. Jahrhundert. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 263-276. KNÉZY, Judit 1992: Épületfa kitermelésének korlátozása és csökkenő lehetőségei két somogyi községben 1786-1814 között. (Die Beschränkung und abnehmende Möglichkeiten des Bauholz-Ausforsten in zwei Somogyer Dörfern zwischen 1786-1814). Somogyi Múzeumok Közleményei 9. 168-174. KNÉZY, Judit 1993: Adatok a jobbágyparaszti gondolkodás, szemlélet történetéből. (Daten aus der Geschichte der Leibeigene-Denkweise und -Betraditung).Ethnographia CIV.57-74. KNÉZY, Judit 1997: Betelepített német népcsoportok helyzete, konfliktusaik földesurukkal. (Lage der angesiedelten deutschen Gruppen, Problemen mit ihren Gutsherren). In: Kapcsolatok és konfliktusok Közép - Európa vidéki életében. Red.: CSOMA Zsigmond - GRÁFIK, Imre. Szombathely 117-129. MAGYAR, Eszter 1984: Szántódpuszta a török hódoltságtól a szabadságharcig. (Die Geschichte von Szántódpuszta von Türkenherrschaft bis den 1848-1849-ten FreiheitkampO. Szántódi Füzetek VTI.Győr T. MÉREY, Klára 1965: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. (Der Wege der Somogyer Bauerntum von Feudalsystem in Kapitallsm). Kaposvár