Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez

dési terület (gombolyítás, fonás) együttesen azt eredményezték, hogy az 1830-as évek végére a selyemhernyó-tenyésztés kilendülhetett addigi holtpontjáról. Sőt az uralkodó által sürgetett kényszerfeladatból nemzeti üggyé vált. A hazafiúi tettként értékelt, erkölcsileg (de jutalmakkal anyagilag is) méltányolt, a kiállítások reklámerejével támogatott tenyésztői és ipari-vállalkozói tevékenység felélénkülése vezetett a dolgozatban vázolt teljesítményekhez, melyek elérték a korabeli nyugati ipar színvonalát. JEGYZETEK 1

A dolgozatban a selyemhernyó-tenyésztés szó szinonimájaként — a múlt században általánosan elfogadott — „selyemtenyésztés" kifejezést is használom. CSERNYÁNSZKY M. 1941.205. p. 3

ENDREIW. 1969. 12. p. 4

KOSSUTH L. 1842.31. p. — 856.072 font (mai értékre átszámítva). 5 Felfedezője Lonis Pasteur. (Etudes sur la maladie des vers à" soie, Paris, 1870-71.) ^SEBESTYÉNÉ. 1957. 7

U.o.3l.p. 8

JESZENSZKYÁ. 1972. 16. p. 9 A kirendeltségek székhelyei: Baja, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szolnok, Tolna, Zalaegerszeg voltak. I °SZIGET1 et al. ( 1953). 28-29. p. II JESZENSZKY Á. 1972. 17. p. 12

SZIGETI et al. (1953) 30. p. 13

Szövelkezet, 1964. július 20. sz.; Szabad Föld 1961. okt. 1. sz. 14 ASZTALOS I. 1968. Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. 215. p. 15 JESZENSZKY Á. 1972. 16

Tr bo. 17 Ennek ugyanis a zöld juhar mellett az eperfa a legkedveltebb tápnövénye. ' Veszprémi Napló 1977. jan. 28. sz. ' ^Kistermelők Lapja 1991.6. sz. (Dr. Szalay László irányításával indult a kísérlet). Kistermelők Lapja 1990/2. és 7. sz.; 1991/4., 10. és 1 1. sz. továbbá Dr. Szalay László közlése. Itt mondok köszönetet dr. Papp Zoltánnak, a DATE Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kara docensének, az általa nyújtott értékes információkért. Ő volt a kísérlet elindítója, s pár fős csoport élén — más irányú munkái mellett — máig is annak fáradhatatlan „motorja". Tájékoztatása szerint az 1992-es tenyésztési idényben Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megyékbe adtak ki lárvákat. A főiskolának és a Bikali Állami Gazdaságnak egyaránt új telepítésű, 2 ha-os epresültetvénye van. 22

MISKOLCZI G. 1702.448-450. p. 23

SCHOBERJ. 1926. 15. p. ILLÉSY J. 1898. adatai szerint valójában az 1701. május 27-én kelt királyi diploma adományozta Baranya megye két faluját; Aranyost és Pellérdet, a Bécsben már előző század végén nagyszabású selyemkelme üzletet fenntartó kereskedőnek, a császári udvar 7000 ft-os adóssága fejében. A reformkori folyóiratok cikkírói egy milánói újság (Gazetta di Milano, 1837.330. sz.) forráshivatkozás nélküli adatát vették át később, s így terjedt el a kezdet 1680 körüli időpontja. 25

HANÁKJ. 1849. Az állattan története és irodalma Mo-on. 19. p. és APÁCZAI CSERÉJ. 1653.21 Kp.