Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

KNÉZY JUDIT: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

kozta a Múzeumnak. 1913-ban 46 lófelvétel került a gyűjteménybe, melyeket Erdélyi Mór, Ellinger tanítványa a négy ménesbirtokon készített, 1915-ben pedig fogatokról való sorozat. 25 A legkevesebb kép a gödöllői koronauradalom majorjairól maradt meg. Egyes magánbirtokosok gazdaságai szintén remek sorozatokkal voltak képviselve; így pl. gróf Wenkcheim Frigyes békési, székudvari, kíg^ósi, kocsóczi, borossebesi birtokai­ról, 6 báró Schlossberger Henrik kartali majorjáról. A fényképész nevét egyik esetben sem ismerjük. A két világháború közötti beszerzések Az első világháború után rendkívül megcsappant az adakozó kedv, de a bevásárlásokra szánt összeg is. A 41/045/818. II. számú rendelettel feloszlatott fogarasi állami ménesbir­tokra vonatkozóan mindössze nyolc fénykép érkezett adományképpen. Az 1920-as évektől főurak, hercegek, agrárpolitikusok és más vezető emberek portréi kerültek be na­gyobb számmal. Egyébként főhercegi, főúri vadászatokról vásároltak szívesen képeket, így 1928/29-ben Kallós Oszkár nagyméretű (50x60 cm) 38 db vadászfelvételét. Ezekből alig maradt meg, de későbbi vásárlásokkal szerencsére pótlódtak. Munkái egy része még a századfordulóról való, a későbbiek az 1920-30-as évekből. Utóbbiak főképp Horthy és ve­zérkara, magas vendégei közül kikerülő úri vadászok kedvteléseit örökítették meg. Ezekből az időkből fennmaradt leltári naplók elég hiányosnak tűnnek, vagy nem rendel­kezünk mindegyikkel. Az 1934. évi kiállításrendezéssel kerülhettek be újabb tárgyak, ké­pek. Ennek alig van nyoma. Ekkor készült, de későbbi beszerzés lehet egy album, mely a „Devecseri uradalom beruházásai 1909-1928" címet viseli, és nagyobbrészt Erdélyi Mór fotói illusztrálják. Hasonlóan értékes a Darányi Ignácz-hagyaték kérj- és könyvrésze, melynek elhelyezéséről 1938-ban leveleztek. Nemcsak saját birtokairól, hanem baráta­iéról, mezőgazdasági kiállításokról, díjnyertes állatokról és más mezőgazdasági témákról is voltak benne f ényképek, albumok. Régi f ényképek beszerzése 1945 után A régi fényképfelvételek beszerzését az 1950-es években — mint a leltározási fejezet­ben szóba került — vezették egy provizórikus kép, szobor, illetve fényképleltárban, de eb­ben több volt a régi időből átleltározott fotó. 1959-től az Adattár beszerzéseit jobban fi­gyelemmel lehet kísérni. Továbbra is fontos téma maradt mind a régi nagyüzemi gazdál­kodás, mind a kialakulóban lévő, és mind az egykori paraszti. A századforduló körül ké­szült uradalmi képek ezután is kerültek be. Csak néhányat említenék: Nagyszokolyi Béla adta el gyűjteményéből nekünk (de pl. a Legújabbkori Történeti Múzeumnak is) a főher­cegi (Bellye, Karapancsa stb) uradalmak vadászati anyagát. Ezek kb. az 1890-1930 közöt­ti időből valók, melyeket jelentős részben Izabella főhercegnő, s talán kisebb részben Jelfy Gyula fotóművész készített. 32 Vadászatok képei kerültek be a Fónagy­33 és a Kallós-ha­gyatékkal, és Kallós Oszkár üvegnegatívjaival és nagyításaival. Az 1980-as évektől a volt gazdatisztek visszaemlékezéseinek gyűjtését kezdeményez­te Für Lajos és Pintér János kérdőív kiküldésével. Sok kézhat érkezett be a pályázatkép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom