Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

OROSZI SÁNDOR: Államerdészeti erdőtelepítések Szabadka város határában (1896-1918)

1905 407,29 (234,39) 13033,28 1906 395,88 (227,82) 12668,16 1907+ 518,43 (298,36) 16589,76 1908 122,7*0 (70,61) 3926,40 1909 532,34 (306,36) 17034,88 1910 816,70 (470,01) 26134,40 1911 446,43 (256,92) 14285,76 1912 414,57 (238,58) 13266,24 1913 384,55 (221,30) 12305,60 1914 286,50 (164,88) 9168,00 1915 212,90 (122,52) 6812,80 1916(tavasz) 336,34 (193,56) 10762,88 1917(tavasz) 170,80 (97,83) 5465,60 1918(tavasz) 44,00 (25,32) 1408,00 Összesen: 7409,50 (4264,63) 237104,00 + A végösszegből becsült érték. A táblázatból kitűnik, hogy az erdősítés kat. holdanként 16 forintba, azaz 32 koronába került. Ezt az összeget a város és az államerdészet által kötött szerződés tartalmazta, amely szerint 1897-től kezdődően 20 évig az erdészet ennyi pénzért elvégzi a munkát. A tényleges költségek (amelyek a csemete árát és az ültetés, ápolás díját tartalmazták) az 1890-es évek végén 11 frt 98 krajcárt tettek ki, így az államnak jelentős haszna volt rajta. Később ez a haszon természetesen csökkent, 20 év átlagában 31 K 17 fillérbe került. A szerződés lejártakor, 1916-ban KISS Ferenc mégis úgy látta, hogy az államerdészet egyelőre ne emelje a holdankénti díjat. Tekintetbe vette ugyanis a város helyzetét, illetve az erdősítések folytatásának — háború okozta — nehézségeit. Kiemelte ugyanakkor, hogy az erdősítéseket a hosszú évek tapasztalatával megszerzett szaktudás alapján biztonsággal, nagy sikerrel hajtják végre. Melyek voltak ennek a sikeres erdősítésnek a legfőbb állomásai? A csemetetermelésre 1896-ban két csemetekertet, a földi- és a szkenderjárásit jelölték ki. Ezek összterülete mintegy 16 kh (9,2 ha) volt.

16 A földi járási helyett máshol, a radanováci kerületben létesítettek csemetekertet. (Később több helyen is létrehoztak ideiglenes kerteket, mert az akáccsemeték — köztudottan nagy táplálékigényük következtében — a talajt hamar kiélték.) A két kertben évente mintegy 2,0-2,2 millió csemett neveltek, amelyeknek egy részét a szabadkai erdősítésekre használták, másik részét pedig kopárfásítást előmozdító állami ingyencsemete-akció rendelkezésére bocsátották. Egy évben, például 1898 tavaszán Szabadkán 352 ezer akác-, 23 ezer tölgy- és 50 ezer egyéb lombfacsemetét ültettek el mintegy 285-300 kh (kb. 164-173 ha) területen.

1