Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
SZÖLLŐSY GÁBOR: Wellmarm Oszkár szakértői tevékenysége Törökországban 1932-33-ban
300 db leghornt és 200 db mode islandot importáltak. Ezek egy részét az ország 13 mezőgazdasági szakiskolájába helyezték ki. A tenyésztojásókat magántenyésztőknek adták el. A török komány - ahogy a jogalkotásban nem restellte felhasználni a jól bevált külföldi tapasztalatokat - a mezőgazdaság területén is sok külföldi szakembert alkalmazott. A magyarok közül talán ÇSIKY Ferenc volt a legjelentősebb, aki éveken át a török állami ménesbirtokok lótenyésztési ügyeit irányította. 1931-ig az ugyancsak a magyar HAJNYI tábornok volt a török kormány lótenyésztési szaktanácsadója. Halála után a német és a francia diplomácia is igyekezett a saját emberével betölteni a helyét. Komolyan szóba került Carl KRONACHER német professzor meghívása de a magyar diplomáciának sikerült elérnie, hogy magyar szakembert hívjanak meg. Ebben része volt CSIKY-nek is, aki Ismét INÖNÜ miniszterelnök barátságát élvezte. 26 így esett a választás WELLMANN Oszkár személyére. (WELLMANN Oszkár törökországi tevékenysége.) A meghívás eredetileg huzamosabb ideig tartó állandó kinttartózkodásra szólt volna, legmagasabb szakértői díjjal. 27 WELLMANN azonban 1931-ben lett a Budapesti Állatorvosi Főiskola rektora 28 így - érthető módon - az állandó kinttartózkodást nem vállalta. Helyette két egymásutáni évben 2-2 hónapos tanulmányútra és szakvélemény kidolgozására vállalkozott (az egész állattenyésztésre). Az első tanulmányútra 1932. júniusának végén került sor. A 7 hetes út során WELLMANN felkereste Törökország állami méneseit, ménesbirtokait, és az ország méntelepeinek egy részét. A tanulmányút végeztével tapasztalatait és javaslatait egy írásos jelentésben adta át a Mezőgazdasági Minisztériumnak. 30 (Ez a minisztérium 1932-ben vált külön a Gazdasági Minisztériumtól.) 31 A jelentés tartalmaz egy általános részt, amelyben WELLMANN a három legfontosabb állatfaj - a ló, a szarvasmarha és a juh - vonatkozásában ismertette a leglényegesebb általános tapasztalatait és következtetéseit. A jelentés további részeiben részletes értékelést adott a karacabeyi (Bursai vüajet) állami ménesbirtok ló-, szarvasmarha-, és juh ágazatáról, a çifteleri (eskisehiri vüajet) mén-, és méncsikótelepről, az ott működő tehenészetről és juh minta-tenyészetről, a sultansuyui (Konyái vilajet) ménes tenyészállatairól, az akcedagi (Maiatyai vilayet) méntelep ménjeiről. Általános és részletes értékelést készített a sivasi (vilajet központ) méntelepről, részletes értékelést a mecimeki (Adanai vilajet) méntelepről, a Konyái Tenyésztési Intézetről, az inanli-i (Tekirdagi vilajet) méntelepről és tehenészetről, valamint az edimei (vilajet központ) és a kirklareli-i vüajet központ) méntelep ménjeiről. A jelentés általános része a török mezőgazdasági viszonyok alapos megismeréséről tanúskodik. A fajtapolitikát tekintve WELLMANN a helyi rögszüárd fajtákat helyezte előtérbe. Ezek szelekciójával és a környezeti feltételek javításával javasolta fejleszteni a török állattenyésztést A keresztezést elsősorban a lótenyésztésben
