Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA - WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: Fejezetek a hazai növénytermesztési és kertészeti kiállítások történetéből. (1879-1990)

megtörténhetik - mint ezúttal is megtörtént - hogy egyes iparoknak éppen legkiválóbb képviselô"i s a legtömegesebben termelők elmaradnak." 4 Különösen elégedetlen volt KELETI a III. csoporttal, a növénytermesztési kiállításokkal, annak ellenére, hogy a közönség nagy tetszéssel fogadta azokat. Kifogásai a korszak szinte valamennyi ilyen bemutatójára érvényesek, és a változás csak igen lassan következett be. A nagybirtokosok szerepeltek túlsúlyban, igen sok és szép terméket felsorakoztatva. De nem tettek egyebet, mint "felsorolták" termékeiket anélkül, hogy "összehasonlító tanulmányozást lehetővé tettek volna." Mindenki tudja - írja KELETI, - hogy milyen a búza és a rozs. De nem mutatkozott meg, hogy az ország egyes részein milyen talajokon mit termelnek, és milyen módszerrel. Mennyi a holdankénti magszükséglet és az átlagtermés. Mi a vetési, aratási, cséplési módszer, mennyi a költsége. Müyen a vetésforgó, a trágyázás, és hol folynak magnemesftési kísérletek. Ezen kívül egy jó országos kiállítás bemutatja a mezőgazdaság és az ipar valamint a kereskedelem viszonyát is.

5 Ettől eltekintve, mint emïïtettùk, a kiállítás sikeres volt, s hatására az OMGE 1881 -tői elindította rendszeres kiállítás-sorozatát, amely az Országos Mezőgazdasági Kiállítás intézményévé fejlődött ki. Kevésbé látványos, de szakszerű és a termelők és a feldolgozók szempontjából fontos volt a szintén az OMGE által 1884-ben elindított sörárpa és komló-kiállítás sorozat.

6 Ezeken már bemutatták a fajtakísérletek eredményeit, a tájfajtákat, s fő céljuk a termelők és vevők összehozása volt. Érdekes megjegyezni, hogy a komlótermesztéssel foglalkozó kiállítások később is kiemelkedtek az egyéb ipari növények között, úgy látszik, az ilyenek rendezése során szerzett tapasztalatok iskolát teremtettek. Szóim kell még az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításról, amely -mint a korabeli sajtó írja - úgy külső díszénél, mint méreteinél, úgyszintén belső tartalmánál fogva felért egy világkiállítással. A kiállítás 32 csoportjából 5 mezőgazdasági volt, de egyéb csoportokban is helyet kapott ilyen anyag, pl. az élelmiszeriparok, a gépkiállítások stb.

7 A növénytermesztés szempontjából 3 dolog miatt jelentős mérföldkő ez a kiállítás. Itt kaptak először hangsúlyozott szerepet a kísérletügyi és szakoktatási intézmények eredményei, melyek többek közt a jó minőségű vetőmagok terjesztését célozták. A zöldség- és gyümölcsfélék bemutatásánál kitűnt, hogy ezekkel érdemes foglalkozni, mert az ország megfelelő adottságokkal rendelkezik termesztésükre. A harmadik jelentős momentum az volt, hogy ismerték már a pusztító filoxéra-vészt, a kiállítás bemutatta az ellene való védekezést, így próbálva orvosolni az érintett területek gazdasági bajait Egyébként itt mutatkozott be MATHIÁSZ János is híres csemegeszőlőivel. 1893-tól kezdve országszerte próbakiállításokkal kezdtek készülni a millenniumi kiállításra. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek csak helyi események voltak, majdnem 100 év távlatából nézve unalmasak. De ha gondosan átnézzük a róluk szóló