Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

II. A téma tárgyalásának megkönnyítésére célravezetőnek tartottuk, ha a mezőgazdasági gépeket és eszközöket alkalmazási területük szerint csoportosításban tekintjük át. AJ MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK ESZKÖZÖK 1/ Talajmüvelési eszközök a) Az állati erővel vontatott talajművelő eszközök közül a legfontosabb munkát ekével végezték, használata nélkülözhetetlen volt mind az extenzív, mind az intenzív művelést folytató gazdaságokban. Magyarországon már az 1830-as évektől egyre több helyen használtak fagerendelyű, de ekevassal, csoroszlyával és taligával felszerelt, 12-15 cm mélységű szántásra is alkalmas külföldi és hazai gyártású ekéket. 1867 után az intenzívebb művelést - esetünkben mélyebb (20-25 cm) szántást igénylő kultúrák (kapások, takarmánynövények) területének növekedése kedvezett a német gyártmányú és teljesen vasból készült Sack-ekék térnyerésének. Magyarország fejlett és közepesen fejlett gazdasági régióiban még a törpebirtokokon elterjedt használatuk, ezért a vasekék esetében teljes eszközváltásról teszémetünk. b) A borona és a henger, ezek a talajlazító, tömörítő és magtakaró eszközök, hosszú ideig ügyes kezű falusi és uradalmi bognárok és kovácsok műhelyében készültek. Az abszolutizmus korának végefelé már gyári készítmények is forgalomba kerültek, de a kiadásaikat jól megfontoló kisgazdaságokban használatuk nem vált általánossá. c) A kapásnövények termesztésénél igen jó szolgálatot tettek az ekekapák. Alkalmazásukra ott került szélesebb körben sor, ahol a magas napszámbérek és a munkaerőhiány következtében nehézségekbe ütközött e növényfajták termesztése. A gyárilag előállított, de a falusi mesterek műhelyéből kikerült egyszerűbb kivitelű (fa keret, vas kapák) lóvontatású ekekapákkal is gyors és a kézi kapálásnál olcsóbb növény ápolási munkát lehetett végezni. 2/ Vető- és betakarítógépek a) A szántóföldi növénytermesztés munkafolyamatának sorrendjében a szántás után a vetés következett. A hosszú évezreden át alkalmazott kézi vetés helyettesítésére a XVIII. század végén Angliában szerkesztették első megbízhatónak tartott vetőgépet. A gyárilag előállított gépek Nyugat-Európában már a XIX. század közepétől nagy számban kerültek eladásra. Első példányai az Angliában élő magyar emigránsok (pl. TANÁRKY Gyula) közvetítésével jutottak el hozzánk. Az 50-es évek végétől PABST, H. és KRAUSZ, Fr. mosoni műhelyében már gyártottak "Garett-Hornsby" utánzatú vetőgépeket. A 60-as évek közepétől egyre nagyobb jelentőségre tettek szert KÜHNE újabb és újabb konstrukciói, amelyekkel a hazai és a Lajtántúli piacokon is sikereket értei. Az 1878. évi párizsi világkiállításon az általa tervezett "Hungária Drill" az első díjat szerezte meg. A hazai ipari háttérnek is