Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

MÁRTHA ZSUZSANNA: Az állati eredetű fehérjehordozó élelmiszerek fogyasztása Magyarországon az 1880-as évektől a második világháborúig

3. táblázat MAGYARORSZÁG SZÁNTÓFÖLDDEL IS RENDELKEZŐ GAZDASÁGAINAK ÁLLATÁLLOMÁNYA 1884-BEN

12 Megnevezés Állomány, 1000 db Ló 1748,9 Szarvasmarha 4879,0 Juh 10594,8 Sertés 4803,6 Kecske 270,2 Öszvér és szamár 22,9 Baromfi 32916,0 4. táblázat BUDAPEST LAKOSSÁGÁNAK ÉVI ÁTLAGOS HÚSFOGYASZTÁSA (BAROMFI-, HAL- ÉS VADHÚS NÉLKÜL)

13 Év Kg/fő 1874 62,4 1890 55,5 1900 53,1 1910 49,8 közül kiemelten szólunk az 1928-ban alapított egykori Magyar Gazdaságkutató Intézetnek a népélelmezés kérdéseivel is foglalkozó kutatásairól, amelyeknek akkoriban kormánykörökben szociálpolitikai jelentőséget is tulajdonítottak. A számításokat az intézet munkatársai a Népszövetség népélelmezési bizottságának felkérésére végezték; irányítói a nyilas uralomnak tragikusan áldozatául esett RÓNÁNÉ JÓNÁS Magda és KEMÉNYFFI János voltak. Az 1937-ben publikált adatok az 1924/251935/36. évi időszakról szóltak. A számítások alapjául MATOLCSY Mátyás és VARGA István "Magyarország nemzeti jövedelme 1924/25 - 1934/35" című munkája szolgált, amelyben nem a naptári évek, hanem a július 1-től a következő év június 30-áig terjedő gazdasági évek adatait közölték. A népélelmezési helyzet alakulását az országos élelmiszertermelés és a külkereskedelmi forgalom adatai alapján tisztázták, az élelmiszerfogyasztási adatokat tehát nem a földrajzi vagy közigazgatási területbeosztás szerint gyűjtötték össze. Több esetben külön becsülték meg a nemzeti jövedelem-számításokban nem szereplő, de az élelmiszerfogyasztás alakulásának megállapításához szükséges adatokat, ilyen volt pl. a húsé is. A nemzeti