Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BÁNYAI JÓZSEF: Adatok a gróf Forgách Károly-féle Ghymes-i uradalomban folytatott vadgazdálkodáshoz és vadászathoz, különös tekintettel híres agancsgyűjteményére

lingben. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán végezte, majd Bécsben bölcsészetet és fizikát hallgatott, végül a jogi tudományokból Győrött vizsgázott. Már 1848 óta apjától indíttatva, ki szenvedélyes vadász volt - minden szabadidejét a vadászatnak szentelte. Birtokának, a ghymesi majorátusnak kezelését 1848 után vette át, s célirányos rendelkezésekkel és szigorú vadóvással próbált jó vadászati lehetőséget teremteni. 1850-ben a ghymesi uradalom összes vadállománya 25 őzből állt.

1 Mezőés erdőgazdasági elfoglaltsága mellett az utazásra is szakított időt. Bejárta Európa minden nevezetesebb fővárosát, s meglátogatta a londoni és párizsi nemzetközi kiállításokat. Afrikában három nagyobb kirándulást is tett. 1857-ben Algírban, 1859-ben Marokkóban, 1868-69-ben Egyiptomban járt.

2 FORGÁCH gróf a "közpályán" nem dolgozott, egyetlen kivételtől eltekintve, amikor 1891-ben a nyitramegyei vöröskereszt-egylet elnökének megválasztották. 3 A ghymesi uradalom vadállományának mennyisége még az 50-es évek végére sem sokat változott. Ebben az időben gróf FORGÁCH Károly "lővadász társaságának" tagjai a következők voltak:BACSKÁDY Károly, gróf FUCKER Miksa, RUDNAY József, TÓTH Vilmos és ZERDAHELYI Ince urak. 1858-ban az uradalom összes vadászterületén mindössze 26 őzbakot ejtettek el. A 60-as évek elejére azonban jelentős változás volt tapasztalható, a vadállomány mennyiségileg rohamos fejlődésnek indult. Bizonyítja ezt az uradalom 1861-62-es lőjegyzéke, mely már 19 vaddisznót, 22 dámot, 37 őzet, összesen 78 darabot jegyez 1861-ben. 11 vaddisznót, 27 dámot, 47 őzet, összesen 83 darabot pedig 1862-ben.

5 FORGÁCH gróf a Nyitra megyei Ghymesen (ma Jelenec, Csehszlovákia) lévő birtokán 1862. évi július 1-én a ghymesi erdőség egy részét, 1600 katholdat (920 ha) facölöpökkel bekeríttetett, és -tenyésztés céljából - az ország különböző területeiről vásárolt 6 szarvasbikát és 16 tehenet helyezett el benne. 6 A telepítés előtt ugyanis a környék hegységeibe és erdőségeibe a XVII. századig visszamenően "fővad" nem létezett. A vadaskertben 16 évi fennállása alatt 303 "fővad" - szavas (Cervus elaphus L.) - került terítékre. 1878. május 22-én a kerítést szétszedték, és megközelítő becslés szerint 16 bikát és 45 tehenet engedtek szabadon. Ezek képezték törzsét a 90-es évekre Nyitra megyében igen elterjedt kitűnő szarvasállománynak. 7 FORGÁCH gróf haszonélvezője volt a ghymesi és ghymeskosztolányi hitbizományi uradalmaknak. Ezeket még 1725-ben V. FORGÁCH Pál gróf alapította.Ghymes községben volt a gróf lakása, egy barokk stílusú, földszintes kastély. Az összes csarnokok, termek és szobák falait az uradalom vadászati emlékei és trófeái foglalták el, melyek között rendkívül érdekes és ritka darabok is voltak. (2.SZ. fotó.) Ghymeshez tartozott az Ermitás nevű vadászlak. "Ghymes-Kosztolán tót község a ghymesi várhegy és a Liszec nevű hegy közötti völgyben." A grófnak ezen a területen is volt egy vadászháza az ún. Fenyves vadászlak. 8 A gróf az évek múlásával vadászterületét két újabb "vadászpagonnyal" bővítette. Elsőnek a Kisaranyos-i (ma:Zlatno, Csehszlovákia) Jeszenszky-féle birtokot vette