Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BÁNYAI JÓZSEF: Adatok a gróf Forgách Károly-féle Ghymes-i uradalomban folytatott vadgazdálkodáshoz és vadászathoz, különös tekintettel híres agancsgyűjteményére

2. kép A ghymesi Forgách kastély egykori szobabelseje. In:Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp.,é.n. 347.p. Q meg 1859-ben, Kubinyi Zsigmond nyitrai ügyvéd útján. Vadászati szempontból az összes vadászkerület közül ez bizonyult a leggyengébbnek. Alőjegyzékek tanúsága szerint 1863-67 között összesen 5 db nagyvad került terítékre, ami a többi kerülethez képest igen gyenge eredménynek számított. Az apróvad esetében is hasonlóan gyenge volt a helyzet, kivételt képezett a fogoly, melyben - a ghymesi fácánost kivéve - az első helyen állt. Az 1866-67-es lőjegyzék adatai szerint a zlatnoi "pagonyban" 72 darab foglyot lőttek.

10 Velséc (ma:Velcice, Csehszlovákia) nemesi birtokot 1862-ben BALOGHNÉ szül. OKOLICSÁNYI Szidónia és gyermekeitől eladósodásuk miatt bekebelezte.

11 Velséc először az 1863-64. évi lőjegyzéken szerepel a ghymesi uradalom részéként. Összehasonlítva a többi pagonnyal, az elejtett őzek számát tekintve (18 db) már akkor a második helyen állt.

1 Az egész uradalmat figyelembe véve, éveken keresztül ebben a pagonyban lőtték a legtöbb őzet. 1863-67 között összesen 103 darabot, ebből a legtöbbet az 1864-65-ös