Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században. III. Szárazmalmok
SZÁRAZMALMOK A Kárpát-medencében és Európa-szerte megmaradt szerkezetek, épületek; a pontos, vagy legalábbis kikövetkeztethető szerkezeti leírások, rajzok, tervrajzok alapján a következő altípusokat határolhatjuk el a szárazmalmok típusán belül: 1 1. FELÜLHAJTÓ SZÁRAZMALOM A felülhajtó szárazmalomnál a nagyfogaskerék a főtengely felső harmadába van csapolva, tehát a ló vagy más igavonó állatt fölött fordul körbe. Az áttételi rész, s gyakran az őrlőszerkezet is a meghajtó erő síkja fölött helyezkedik el. Az igavonó állat a nagykerékről lelógó rúdhoz, hámfához kötve húz, forgatja a nagykereket, s egyszeri vagy kéüépcsős áttétellel hajtja meg az őrlőszerkezetet, valamint más gépezeteket A meghajtó és az őrlőszerkezet között a forgássík nem változik. A felülhajtó szárazmalom az élőerővel hajtott malmok általánosan ismert variánsa, már a legkorábbi malomépítészeti munkákban szerepel (Ramélli, Böckler stb.). A XVIII. századból LEUPOLD, J. által közölt méretarányos metszeten ezen altípus minden főbb ismérve szerepel: a nagykerék, vagy nagy fogaskerék az igavonó állat fölött helyezkedik el, a vertikális fogazathoz felülről csatlakozó pálcás dob egy fekvő áttételi tengely része, a tengely másik végén van a kisfogaskerék, amely fogaival a felsőkő orsójába kap. Az áttételi rész, az őrlőszerkezet a szitaszekrénnyel mind a meghajtó erő síkja fölött helyezkedik el. 22 (2. sz. ábra) A felülhajtó szárazmalom Nyugat-Európában általános típus (holland közvetítéssel a XVII. században Dél-Afrikába is eljutott, s ott is elterjedt). 3 Számos példánya maradt fenn Németországban. Az Oberbauerschaft-Kniendorf farm szárazmalma tisztelő kopárt és kendertörő szerkezetet hajt meg, 1677-ben épült (3. sz. ábra). A schleswigi kastélymúzeum mezőgazdasági gyűjteményében lévő felülhajtó szárazmalom nagykerekéhez is egyszerre több munkagépet csatlakoztattak, egyszerre végezte az osztályozás, az őrlés és szitálás munkafolyamatát Ugyanígy több gépezetet hajt meg a hollandiai Arnhem szabadtéri gyűjteményébe áttelepített olaj ütő felülhajtó szárazmalma: daráló és őrlőkőpárt, zúzóhengerpárt, a pörkölőkaüan keverőszerkezetét és az olajütőt. Nem ismeretlen ez a variáns Angliában sem: MAJOR, J. K. 1755-ből és 1812-ből közöl felülhajtó szárazmalom tervrajzokat s ismerteti a megőrzött és helyreállított Wooley Park Horse Mill leírását, fotóit. 24 Úgy Ulnhet kevés hazai adattal rendelkezünk a felülhajtó szárazmalmokról. A szakirodalom előtt minden bizonnyal a NAGY Gy. által ismertetett mekényesi (Baranya m.) olajütő a legismertebb, amelyről tudjuk, hogy németek építették a múlt század közepén, lisztelő malomként Jelenleg az orfúi (Baranya m.) vízimalom mellé áttelepítve nyugat-európai társaihoz hasonlóan a több funkciót ellátó malomgépeze-
