Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás
tanea) felsorolása. Összesen 59 cím szerepel ebben a csoportban az állomány pontosan feltűntetett terjedelmi adataival s természetesen a lelőhely megjelölésével. A kötet következő igen fontos forrásértékű szakasza a „Szerzők" (Auctores) rövid életrajzi adatainak - a nevek betűrendjébe rendezett - összeállítása. Minden egyes életrajz után a szerzőnek a bibliográfiába felvett műveire a sorszámok szerint történik utalás. DÓCZY Jenő nem feledkezett meg az életrajzok elé is pár rövid magyarázó sort illeszteni: „Figyelmeztetjük az olvasót, hogy nem irodalomtörténetet írunk. Ne tessék tehát az alábbi jegyzetektől se részletező életrajzot, se méltatást várni. E szűkszavú adatokkal csupán a bibliográfiában szereplő írók kilétét, működésük irányát és jelentőségét s főleg azt a körülményt igyekeztünk a lehetőség szerint tisztázni: vajon magyar származású-e az illető író s ha nem, mi okból vettük fel könyvészetünkbe?..." Ezután felsorolja a forrásokat, ahonnan az életrajzi adatokat merítette, úgy a hazai mint a külföldi - de magyar vonatkozású - szerzőkről. A kötetben feldolgozott 525 szerző közül: 102 orvos; 95 teológus, szerzetes, pap ill. lelkész; 60 pedagógus, középiskolai vagy egyetemi tanár; 36 különböző hivatalviselő (pl. méhészeti felügyelő stb.); 32 természettudós (botanikus, geológus) polihisztor; 25 bölcselettudor és jogász; 16 földbirtokos, utazó; 14 történész, író, nyelvész; 14 gazdasági uradalmi tisztségviselő, gazda, esetleg iparos; 13 mérnök; 6 állatorvos; 6 kereskedő; 5 katona; 3 topográfus; 4 gyógyszerész; 2 háziasszony (régi szakácskönyvek szerzői); 92 személy foglalkozása ismeretlen. 25 folyt. Pethe Ferenc fellépéséig, aki új és az értelemnek inkább megfelelő írásokat gyűjtött egybe és amelyek mennyisége és tartalma jóval gazdagabb. Ezekben az első századokban az elmélet és a gyakorlat alig különíthető el egymástól sőt a tudományok sem térnek el egymástól oly mértékben, hogy eléggé számba vehetnénk külön azokat a könyveket, amelyek kizárólag a mindennnapi élet gyakorlatára vonatkoznak. Ugyanis a növények művelése és a növénytan, az állattenyésztés és az állattan, a fémművesség és a geológia egymással, valamint az iparokkal és a kereskedelemmel annyira összefüggött, hogy nem tehetjük meg, hogy szó nélkül hagyjuk a természettudományt, a meteorológiát és a többi hasonló tudományt, úgyszintén az útleírásokat, a földrajzi, a topográfiai, a történelmi, a statisztikai alkotásokat. És annak megítélése érdekében, hogy vajon ezekkel az elméleti és korunktól kissé idegen írásokkal gazdagszik-e az ismeretünk vagy nem, a címek jegyzéke nem bizonyult elegendőnek, ezért szükséges volt, amennyire lehetett magukat a műveket elolvasnunk, nehogy a művünkbe néhány vaskos tévedés kerüljön. Egyébként már szükségesnek bizonyult a könyvtárak eme feltárása, hogy az egyes folyóiratokból és gyűjteményekből kiválasszuk a gazdaságra vonatkozó értekezéseket. Feltárásunk eredményét közreadva a bibliográfia bevezető részében időrend szerint 1800 címet sorakoztattunk fel, ezután következik a folyóiratok és gyűjtemények hasonló felsorolása. A második részben pedig az írók nevét adjuk közre - minden író életének rövid ismertetésével. Könyvünk használhatósága érdekében végül megadjuk a tartalomjegyzéket."