Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás
Kiegészíti még a kötetet a „Munkák szakok szerinti csoportosítása" (Index Operant secundum dispositionem rerum). Ez a szakcsoportra utaló index - amely a bibliográfiai kötetben szereplő teljes címanyag tartalom szerinti visszakeresését teszi lehetővé, ugyancsak röviden a sorszámok felsorolásával, téma- csoportok szerint az alábbi számszerinti megoszlást mutatja: általános gazdasági művek 234; útleírások, földrajz, topográfia 350, meteorológia 99; növénytermelés, növényellenségek, növénytan 306; rétek, legelők, takarmánytermelés 23; szőlőművelés, borászat 68; kertészet 54; erdészet 41; vadászat, halászat 24; selyemhernyó tenyésztés 44; méhészet 45; állattenyésztés és állattan 160; állategészségügy 84; bányászat, geológia, ásványtan 189; gazdasági technika 65; ipar 106; közlekedés 57; kereskedelem 180; pénz és hitelügy 44; parasztság, úrbériség 48 munka. (Egy-egy mű, tartalma szerint esetenként több témakört is felölel, eszerint sorszáma különböző csoportokban is felbukkan.) E szak szerinti csoportosításból kirajzolódik az anyaggyűjtés - DÓCZY által jelzett - karaktere, a korai századok mezőgazdasági témájú és vonatkozású szakirodalmának - mai értelmezéséhez képest - szélesebb körű gazdasági jellege. Hiszen aligha lehetett volna az idő szakterületi nyomdatermését akár az általános természettudománytól, akár a későbbiekben inkább az alkalmazott tudományokhoz közelebb álló disciplináktók elhatárolni, a későbbi korok szakosodásának megfelelően. „Több mint 1800 cím, gazdasági irodalmunk első három századának termése ... azt hisszük, számra elég jelentékeny. Benne képviselve van a magyar és latin nyelven kívül nemcsak a német, de elég jelentékenyen a tót is, jeléül annak, hogy ez a három népfaj ezekben a korai századokban vállvetve, egymást támogatva vette ki részét a békés kultúrmunkában." - írja DÓCZY Jenő az „Előszóban" a 16-18. század magyar gazdasági irodalmának nyelvi megoszlásáról. ÚJHELYI Andor, az 1934-ben Budapesten rendezett XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus alkalmából történő múzeumi átszervezés irányításával megbízott miniszteri tanácsos, jelentésében a következő sorokkal emlékezik meg a bibliográfiáról: „Nem szorosan a Múzeum átszervezésének keretébe esik ugyan, de a XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszussal kapcsolatos DÓCZY Jenő ny. osztálytanácsosnak a múzeum könyvtárosának igen értékes és máris sok oldalról kritikailag is méltatott szakoridalmi tevékenysége a „Bibliographia Oeconomica Hungáriáé" kiadása. 26 Nemcsak hivatalos jelentés méltatta mint kiváló szakmunkát a bibliográfiát, hanem - beváltva DÓCZY reményeit - egyúttal nagyobb figyelem fordult a könyvtár felé is. Ez a későbbiekben - legalább egy ideig - valóban pozitívan hatott vissza a könyvtár sorsára. 1934. július 8-án a „Köztelekében jelent meg a kötetről ismertetés, méltatva a 354 oldalas munka - a magyar gazdaságtörténelem számára - hiánypótló jelentősé26 OL. K. 184. FM. ált. ir. 134/72 tétel 4287 cs. 55310/1934.