Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)

A jó közlekedési lehetőségek megkönnyítették a település lakói számára az áruforgalomba való bekapcsolódást, a vásárokra eljutást. Különösen intenzív kapcsolat alakult ki a két szomszédos mezővárossal, Kecskeméttel és Nagykőrössel. Szentkirály viszonylag nagy és az egész középkoron át osztatlanul maradt határában tág tere volt az állattartásnak. Az északnyugat-délkeleti irányú homokdombok között kisebb-nagyobb erek, állóvizek, vizenyős rétek húzódtak jó legelőkkel, a határ délnyugati részén fekvő erdőben makkoltatásra volt lehetőség. A terület középső sávjában földművelésre alkalmas, kötöttebb humusztalajú földek találhatók. A felszíni vizek bősége - a mai helyzettel ellentétben - lehetővé tette a len- és kendertermesztést is. Ezen adottságok magyarázzák, hogy Szentkirály a XVI. század elejére az átlagosnál jelentősebb, a középnagy kategóriába sorolható faluvá fejlődött. Helyzetét némiképp tükrözi, hogy Magyarország első részletes térképére, a Lázár deák által szerkesztett, 1528ban kiadott térképre is rákerült S.Rex néven (a szomszédos falvak közül Szentlőrinc, Alpárfelső és Alpáralsó található még a térképen).

5 A falu gazdasági életére viszonylag sok adat maradt fenn a XVI. század második felének forrásaiban, főként a török adóösszeírásokban. Az 1562. évi török defter szerint Szentkirály lakosai búzát, rozsot, lent és kendert termesztettek, mézet termeltek, juhot és sertést tenyésztettek, illetőleg ezek után adóztak.

6 A juhok pontos összeírása megmutatja, hogy 1546 és 1562 között az állatállomány szinte megsokszorozódott, a legnagyobb szentkirályi gazdák 200-300 juhot is tartottak.

7 A lakosság száma is gyorsan növekedett ebben az időben. Bár nincsenek számszerű adataink a falu XV. századi gazdasági életéről, valószínűnek tartjuk, hogy a török uralom első időszakában bekövetkező gyors gazdasági növekedés voltaképpen a gazdaság regenerálódása a viszonylag békés években, s a termelés korábban, a XV. század végén hasonló szinten lehetett. A XVII. század elején, a tizenöt éves háború után Szentkirály is hanyatlásnak indult, népessége jelentősen csökkent, de megérte a török uralom végét. Vannak adataink arra, hogy Szentkirályról már a XVII. század közepe táján költöztek Kecskemétre, a megmaradt lakosság pedig 1692-ben hagyta el faluját, amely így Kecskemét pusztája lett.

8 Rövid áttekintésünkből láthattuk, hogy az írott források alapján meglehetős részletességgel ismerjük a település keletkezésének és elnéptelenedésének körülményeit, a középkori településhálózatban elfoglalt helyét, gazdasági és demográfiai fejlődését. Mindezek alapján elmondható, hogy Szentkirály megfelelő módon reprezentálja 5 Tabula Hungarie ad quatuor latéra per Lazarum quondam Thomae Strigonien Cardin. Secretariu viru exptuz congesta, a Georgio Tanstetter Collimitio reuisa auctiorqz reddita atque iamprimu a Io. Cuspiniano... Fakszimile kiadása in: NEMES K 1972.1. térkép. 6 KÁLDY-NAGY Gy. 1971.343-344. p. 7 Uo.:PÁLÓCZI-HORVÁTH A 1976.278. p. 8 B ALANYI B. 1964-1965.43. p.; PÁLÓCZI-HORVÁTH A 1986.223. p.