Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)

a tájegység középkori falutelepüléseit és intenzív régészeti kutatásra kiváltképpen alkalmas. A középkori település helye tulajdonképpen soha nem merült feledésbe, mivel a szentkirályi pusztatemplom romjai a XIX. század végén még magasan álltak, és támpillérekkel megerősített nyugati részét 1901-ben terv szerint beépítették az új református templomba.

9 Az új templom a Szentkirály pusztai tanyaközpont számára épült, de 300-400 méterre kívül esik a mai belterületen, mert amikor a község Lászlófalva néven önálló lett, szerencsés módon nem arra terjeszkedett. A középkori falu maradványai ugyanis a református templom környékén találhatók, egy északnyugatdélkeleti irányú homokdombon mintegy 900 m hoszúságban, a templom a település délkeleti harmadánál helyezkedik el. A középkori település felszíni nyomait először BALANYI Béla, a nagykőrösi múzeum volt igazgatója figyelte meg,

10 majd e tanulmány szerzője végzett régészeti terepbejárást a területen. A házak helyét nemcsak a felszíni leletek (cserepek, állatcsontok stb.) előfordulása és sűrűsége árulja el, hanem a környezetükből kiemelkedő agyagos-meszes omladékhalmok is. Az esetenként előforduló kályhaszem töredékek egyértelműen lakóházak helyét jelzik. Geodéziai felmérés segítségével 1:1000 méretarányú térképen rögzítettük a középkori falu alaprajzát, a domborzati viszonyokat és a rekonstruálható házhelyeket. (1. ábra) Mintegy 28-30 házhelyet lehetett így rögzíteni, megfigyelhető, hogy a házak a dombon két sorban helyezkednek el, egymástól átlagosan 50-70 m-re. A középkori belterület kiterjedését 20-22 hektárra becsülhetjük.

11 Szentkirály elpusztult középkori falu rendszeres régészeti feltárása 1969-ben próbaásatással indult, a kecskeméti Katona József Múzeum támogatásával. Ekkor a település öt különböző pontján végeztünk rétegvizsgálatokat. 1971-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vette kutatási programjába a település feltárását, a munka a „Kunok régészeti emlékeinek kutatása - Kun lakosságú középkori települések feltárása" középtávú tudományos munkaterv keretében folyt 1986-ig. A feltárás kezdettől fogva a középkori faluásatások céljait és módszereit kívánta követni. Ugyan a két világháború között éppen Kecskemét környékén folytak az első, úttörő jellegű faluásatások, de azok dokumentációja sajnos nem maradt fenn, másrészt ezek - feltehetőleg - nem a mai módszertani igényeknek megfelelően folytak. SZABÓ Kálmán - PAPP László ásatási eredményeire is támaszkodva - gazdag és részletes művelődéstörténeti képet rajzolt az alföldi középkori faluról, a lakóházakról és azok berendezéséről is,

12 de éppen az említett hiányosságok miatt kívánatosnak látszott ugyanezen a tájegységen is összehasonlító anyagot előteremteni, mintegy hitelesíteni a korábbi kutatásokat. (Erre a célra a közeli Nyársapáton foly9 PÁLÓCZI- HORVÁTH A 1976.293.D. 10 BALANYIB. 1964-1965.40. p. 11 PÁLÓCZI HORVÁTH A 1986.225. p 12 SZABÓK 1938.