Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)

Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. Gazdasági épületek a 4-4/a. ház beltelkén PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS A „Középkori agrártelepülések régészeti és interdiszciplináris kutatása" tématerv keretében a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1987-től folytat régészeti ásatást egy elpusztult középkori falu, Szentkirály területén (Bács-Kiskun megye). A mai község abban az évben kapta vissza ősi, történelmi nevét, 1952 és 1987 között ugyanis az újkeletú, nem hagyományokra támaszkodó Lászlófalva nevet viselte. A Kecskeméttől keletre mintegy 20 km-re fekvő Szentkirály 1354-től szerepel az írott forrásokban. Nagy Lajos király mint üresen álló királyi birtokot - a szomszédos Mindszent pusztával együtt - ekkor adományozta hú szolgálataiért egy kun nemes családnak, Bőcsör fia Péternek, fiainak, Miklósnak és Jánosnak, valamint unokatestvéreinek, Kabak fia Baramuknak és Veszteg fia Gálnak azzal a feltétellel, hogy ott megtelepednek és keresztények módjára élnek.

1 1354. április 10-én határjáró oklevelet bocsátottak ki, melyet 1356-ban és 1493-ban hitelesen átírva megerősítettek.

2 A határjáró oklevelekből kiderül, hogy Szentkirály birtokhatárai a XIV. század óta nemigen változtak, s hogy a középkori település országos jelentőségű utak és átkelőhelyek közelében feküdt. Nyugat felől mellette haladt el a Szegedről Budára vezető „nagy út", amely észak felé Kőrössel, dél felé Csongráddal, illetve Félegyházával kötötte össze. Ez a régi országút ma is használatos földút, egyes szakaszain megfigyelhető, hogy töltésszerűen építették meg. A Csongrádról Alpáron át Szolnok felé haladó Tisza-menti főútvonal is Szentkirály közelében futott.

3 A határjárások említik a Szentkirályról Felalpárra (Felső-Alpár) vezető nagy utat, ahol gázló vezetett át a Tiszán; a Püspökalpárra (Alsó-Alpár) vezető úton a szávaszentdemeteri apátság birtokán lévő fontos tiszai átkelőhelyhez, a Görögrévhez lehetett átjutni.

4 1 GYÁRFÁS 1.1870-1885. III. 489.p. 2 GYÁRFÁS 1.1870-1885. in. 489^92., 494-495., 706-707.p. 3 GYÖRFFY Gy. 1963.886. 4 GYÖRFFY Gy. 1963.886., 890-891. p.