Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

sokról. Viszont több levéltári forrásban szerepelnek a tárolt ételkészletek, edények, eszközök, tüzelőberendezések. Az eszköz és tüzelőberendezési anyagunk egy része fennmaradt a XX. század közepéig és vizsgálható is. A gazdálkodási tényezők nyomonkísérésével, egyben a táplálkozási alapanyagok megtermeléséről is adatokat nyertem. A vizsgált megye a dunántúli vidékek közül a hagyományőrzőbbek közé tartozik. A XIX. század elején a somogyi jobbágy egyszerű ruházatát, ételét, füstös konyháját szembeállította APÁTI KISS Sámuel a Sopron környéki és Vas megyei „piperés" ruhájú lakosok igényességével, fényűzésével.

15 A gazdálkodási módszerek, telepítés, telekhasználat stb. kérdésében a XVIII. század folyamán a nagybirtokosok a „fölsőországi", azaz Vas és Sopron megyei birtokaikon már korábban bevezetett példákkal álltak elő, ezeket utánoztatták. De „fősőországinak" nevezte magát a fazekas, a kereskedő is.

16 A táplálkozási újítások tekintetében elöljáró vidékként ábrázolja KISBÁN Eszter a Kisalföldet és az Észak-Nyugat Dunántúlt.

17 Még a török idők alatt az Alföld hatása erőteljesen érvényesült az egész hódoltsági területen. A XIX. század folyamán már inkább csak a Duna mentében, Fejér, Tolna, Baranya megyék folyó menti sávjain jelentkezett ez és tetten érhető a tüzelőberendezés alakulásában (alföldi típusú boglyakemence, dóri kályha) és bizonyos ételek meglétében, különösképpen a Sárközben.

18 Ugyanakkor modernebb konyhájával járt elöl a kétarcú megye: Zala balatonfelvidéki része kis- és középnemeseinek táplálkozásával,

19 s lemaradt Somogytól aprófalvas paraszti lakosságának szegényes étkezésével. Sok archaizmust őrzött a Dráva- menti lakosság is balkáni hatásokat is felmutató tüzelőberendezésével, konyhaeszközeivel.

20 A somogyi parasztság életének is új korszaka kezdődött az 1850-es években azokkal a gazdasági, társadalmi változásokkal, amelyek a jobbágyfelszabadítással, a tagosításokkal indultak, folytatódtak a kiterjedő és tetőző gabonakonjunktúrával. A szabadparaszti üzem Somogyban is a jobbágyparaszti üzem szervezeti adottságain, arányain alapult. Bár a tagosításokkal a jobbágyfelszabadítás során a falvak legelőterületét, rétjét, erdejét, az erdőhasználattal kapcsolatos jogaikat erősen megnyirbálták. Sok esetben rendezés címén a meglévők helyett rosszabb földeket kaptak a parasztok. Általában kevesebb földdel folytatták gazdálkodásukat 1850 után, mint amennyin gazdálkodtak korábban.

21 De mégis a kezdeti bizonytalankodás után lé15 KISS S. 1822.37-44.p. 16 HOFER T. 1955.162-165.p. 17 KISBÁN E. 1970/a. 308-315.p. 18 KÜCSÁN J. 1979.307-332.p., ZENTAIT. 1989. 6.p., KATONA I. 1962. 82- I35.p. 19 KNÉZY J. 1985.687-698.p. 20 Az ún. „szenes ház" (füstöskonyha) padka nélküli tüzelőszerkezetű és a sütőharang használata: GUNDA B. 1936. 77.p. 21 T. MÉREY K. 1965. 242- 5.p., KNÉZY J. 1985/A 381-390.p.