Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

nyegében ugyanazt vetették, ugyanolyan állatokat tartottak, mint ezt megelőzően. Az arányok fokozatosan változtak meg a termelésben, mert jobban kezdtek arra fi­gyelni, mi a jövedelmezőbb, ugyanúgy vetettek eleinte búzát, rozsot, kukoricát, haj­dinát, burgonyát, mint a század első felében. Ahol gyenge búza termett, ott rozs, ku­korica, hajdina pótolta a búzakenyeret - írta 1857-ben CSORBA József. 22 Néhány paraszti vagyonleltárból figyelemmel lehet kísérni, hogy 1852- 54 között milyen ételkészleteket tettek el télire. Rinyaszentkirályon 1852-ben egy volt féltelkes gazda után „4 p.m. kolompér, 6 p.m. búza, 4 p.m. rozs, 4 p.m. rozs alja, 18 itze borsó" (bab) maradt. 23 Ugyanitt 1854-ben NAGY Gergelynek 12. p.m. búzája, 2 és2/4 p.m. rozsa, 3 és7/4 p.m. árpája, 25 p.m. csutás kukoricája, 16 p.m. burgonyája,^ p.m. bab­ja, 3 p.m. lisztje került összeírásra. 24 KISS Mihály féltelkes nagykorpádi lakos halála után 10 p.m. búzát, 10 p.m. rozsot, 10 p.m. zabot, 50 p.m. kukoricát, 10 p.m. burgonyát és két szekér tököt kaptak örö­kösei. 25 VISINGER István besenyői (Rinya) takácsnak 1 hold őszi vetése (gabo­na),^ hold burgonya és 2 hold kukoricavetése maradt 1854-ben. 26 Az adatok csak részben mutatják az étkezésre fordított ételalapanyagok arányát, mivel egy részüket takarmányozásra termelték, de ínségben étkezésre is fordítottak. A kukoricának is jelentős hányada került az állatok elé, de a tök egy része is. A bur­gonya ekkor még nem volt olyan lényeges a takarmányozásban, mint az első világ­háború után. 27 A zsellérek jelentős része nem jutott földhöz. Részben belőlük ver­buválódott a napszámosok serege, s az aratásba elszegődök többsége. Mivel a földek ára nagyon felment, kénytelenek voltak feles, harmados bérleteket vállalni, a bérelt földeken kukoricát, burgonyát termeltek ezidőben, s ezzel fontos táplálékanyagokat termeltek meg. 28 Gabonarészhez aratásba való elszegődésük révén jutottak. Aki kö­zülük annyi pénzt össze tudott kuporgatni, hogy egy rossz lóra tellett, rögvest azt vett, fuvarozásból élt, aratás idején pedig nyomtatással kereste kenyerét. A községi legelőkön tartotta állatát. Nyomtató részként szintén gabonát kapott. 29 Országos jelenség volt ekkor, hogy a gabonakereslet hatására nőtt a szántóföldek, elsősorban a búza vetésterülete. Országosan az egész vetésterület folyamatosan nö­vekedett. A búza vetésterületi aránya 1869 és 1870 között jobban nőtt, mint a ku­koricáé, miközben a rozsé csökkent: 22 CSORBA J. 1857.42.p. 23 SmL Nagyatádi császári királyi járásbíróság iratai 1854.2. tok. 8.p. 24 SmL Nagyatádi cs. kir. járásb. 1854.2. tok. 270.p. 25 SmL Nagyatádi cs. kir. járásb. 1854.2. tok. 234.p. 26 SmL Nagyatádi cs. kir. járásb. 1854.1. tok. 345.p. 27 KÓSA L. 1968.6.p. 28 GALGÓCZY K 1855.120-122.p. 29 GL. Tárca 1853. aug.14.393. és 244.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom