Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

feladatok ellátására új társadalmi érdekképviseletet létesítenek. A Gazdaszövetség első vezetőségének ez a fáradozása nem bizonyult könnyűnek, mert a nagybirtokosok néhány kivétellel távol tartották magukat az új alakulattól, és a közép-, valamint a kisbirtokosok is általában közönyöseknek mutatkoztak annak céljai iránt. Közülük eleinte kevesen támogatták a Gazdaszövetség törekvéseit nyilván azért, mert az elhatárolta magát a napi- és a pártpolitikától. A Gazdaszövetség tagjainak száma 1908-ig mégis 2200- ra emelkedett. Alapításával Károlyiék nem új politikai pártot szándékoztak létesíteni, hanem a falusi nép gazdasági, társadalmi és kulturális emelésére kívántak új érdekvédelmi intézményt létrehozni. Arra is törekedtek, hogy megszabadítsák a parasztságot az olyan „vezetők" kéretlen gyámkodásától, akik a saját érvényesülésüknél magasabb célt alig tűztek maguk elé. Az első részletes hazai agrárprogramot a Gazdaszövetség 1896. június 9-i igazgatóválasztmányi ülésén állították össze.

13 Megvalósításától a mezőgazdaság fellendülését remélték és azt, hogy az agrártörekvésekkel az ország lakosságának többsége kénytelen lesz egyetérteni. A köszöbön álló országgyűlési képviselőválasztások alkalmával Károlyiék a gazdák figyelmébe ajánlották, hogy tekintet nélkül a politikai pártállásra szavazatukat azokra a jelöltekre adják, akik az agráreszmékkel rokonszenveznek. Az agrárreformerek kezdetben kis tábora remélte, hogy kitartó agitációval céljukat elérhetik. Az 1896. évi októberi országgyűlési képviselőválasztások előtt a gazdaszövetségi agrárprogram szövegét több ezer példányban osztották szét. A választási harc során már több jelölt agráriusnak vallotta magát, sőt egyes pártok a Magyar Gazdaszövetség követeléseiből nem egyet fel is vettek programjukba. Valamennyi párt a választókhoz intézett felhívásaiban jónak látta a mezőgazdasági bajok orvoslását sürgetni. A Gazdaszövetség arra törekedett, hogy lehetőleg minden pártban szerezzen programjának híveket. Az agrártörekvések jogosságát mind többen kezdték elismerni, akiknek felfogását más érdekkapcsolat nem befolyásolta. A Budapesti nemzetközi agrárkongresszus és a IV. országos gazdakongresszus A Millennium évében két alkalommal is összegyűltek Budapesten a magyar gazdák: a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében 1896. évi szeptember 17-20. napjain ülésező nemzetközi agrárkongresszuson a gabona árának világszerte tapasztalt esésének okait, kihatásait, orvoslását és követkeményei enyhítését, a millenniumi kiállítás területén szeptember 24-25-én megtartott IV. országos gazdakongresszuson pedig az érdekképviselet kérdéskörén kívül olyan időszerű problémákat vitattak meg, mint a hitel- és a biztosításügy, valamint az Ausztriával megújítandó gazdasági kiegyezés ügye. 13 Szövegét a „Hazánk" című napilap 1896. június 27-i és a „Magyar Gazdák Szemléje" 1896. júniusi száma közölte.