Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai (1845-1945)

gánnyaralók felépültét a balatonfüredi apátsági fürdőintézet közelében, de utóda alatt változott a helyzet. Bár a parcellázások már 1866-tól megindultak, de - átmenetinek bizonyult - visszaesés után nagyobb lendületet csak 1881-től vettek. HALBIK Cziprián apátsága alatt (1894-1911) kezdődött meg a zamárdi volt legelőterület Balaton-partján fekvő részének villatelkekül való áruba bocsátása, megvetve ezzel a máig fennálló üdülőterület alapjait. Ami viszont a fejlődő fürdőéletet, a nyaralók ellátásának vonatkozásait illeti, kevéssé voltak jelentősek az apátság ezirányú törekvései. Vannak adataink csemegekukorica- és csemegeszőlő-termesztési törekvésekre, de nagyobb mérvű gyümölcs- és zöldségtermelés - e főként a kisgazdaságokra jellemző, intenzív művelést kívánó gazdasági ágak - kifejlesztését az apátságnál nem tapasztalhatjuk.

32 Vizsgálat alá vett korszakunk végén, az 1941/42. gazdasági évekről készült főszámvevői jelentés adatai alapján az öt bencés apátság birtokterülete a következő volt:

33 Főapátság 34.949 kh 201,2 Qöl Bakonybéli Apátság 2.933 kh 1070 Qöl Dömölki Apátság 470 kh 1251 Qöl Tihanyi Apátság 16.961 kh 866 Qöl Zalavári Apátság 8.666 kh 1578 Qöl Összesen 63.982 kh 106,2 Qöl A birtokból az eddig elmondottakkal összhangban 85 % volt a házi kezelésben tartott, s csak mintegy 15 % a bérbe adott területek aránya: házi kezelésben 54.465 kh 768,2 Qöl bérletben 9.483 kh 1149 Qöl egyéb 32 kh 1389 Qöl Összesen 63.982 kh 106,2 Qöl A Tihanyi Apátság vonatkozásában láthattuk, hogy bérben főként a regálék, a halászat, s az apátságot illető vadászati jogok voltak. A földeknél a házi kezelés dominált, az irtásföldek bérlete a regálékkal kapcsolódott össze, vagy napszám fejében adtak bérbe szántókat a bérleti díj mellett. Azonban a szükséges munkaerő biztosítására inkább részesművelés - kapások -, illetve részért dolgozók - aratás, cséplés - alkalmazásával törekedtek. 1941-ben az uradalmon belül Szántódpusztához, a somogyi rész mezőgazdasági központjához csatolták a tóközi és tihanyi gazdaságokat. 32 SÖRÖSP. 1911.94, 294, 481.

p.; BFL GL A szántódi gazdaság havijelentései, 1932. január; uo. A szántódi gazdaság éves számadásai, 1920-1922.; uo. A szántódi gazdaság 1922. évi tiszti számadása; MMgMA XI. 19. Nagy Vencel OSB főjószágkormányzó visszaemlékezései 33 BFL GL Főszámvevői jelentés az 1941/42. gazdasági évre