Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai (1845-1945)

kaerő pótlása jelentette, s elsősorban ennek keretén belül került az apátság közvetlen gazdasági kapcsolatba a birtoka körül elterülő falvak lakosságával. Először is az éves alkalmazottak - cselédek - létszámát növelték. A környező világi birtokokhoz képest jobb körülmények közepette éltek az apátsági alkalmazottak, rangot jelentett a birtokon szolgálni. Ennek oka a lakáskörülmények mellett a kegydíjban keresendő. Igen alacsony volt az uradalmi pusztákról elszegődő cselédek száma, nem volt ritka a negyven-ötven éves szolgálat sem.

9 Az állandó alkalmazottak mellett az apátság időszaki munkásokat is foglalkoztatott, s mivel ezek nem mindig állottak elegendő számban rendelkezésre, igyekeztek más módon is - a ledolgozás körébe sorolható - napszámokra szert tenni.

10 Az aratást és cséplést - meghatározott részért - hagyományosan a zamárdiak végezték az uradalomban. Gyűjtő- és kaszás napszámokat - melyeket azután elsősorban a takarmánytermelésben, s a kapások betakarításában használtak fel - többféle úton is szereztek: a szántódi erdőről eladott fák, a zamárdi és endrédi censuális földek megváltása fejében. Az ölfát vágók pénzért vagy harmadrészért dolgoztak, a gubacsszedést bérbe adták. Az őszi- és tavaszi szántásnál béresgyerekeket fogadtak napszámba az ökrök vezetésére.

11 1865-ben a Tihanyi Apátság jószágkormányzója felkérésére pontos felmérés készült az uradalom állapotáról. Ebből kitűnik, hogy a fő gondot az igaerő nem elégséges volta jelentette. Emiatt és a szükséges munkaerő biztosítására két somogyi pusztán - Kapolyon és Tóközben - 1025 hold [1 h = 1200 Qöl] bérben volt, fahordás és napszám, illetve részes művelés fejében. Tóközben az endrédiek vállaltak szántást 31 hold irtásért. Endréden 130 hold irtást 38 sertés ellenében béreltek a lakosok.

12 Az irtásföldek bérlete az úgynevezett kisebb királyi haszonvételek - kocsma, mészárszék, malom - árendálásával kapcsolódott össze. A bérlők - zsidó kereskedők vagy egyes községek - a kiirtott erdő helyét a szerződés utolsó évében kötelesek voltak makkal beültetni.

13 A kocsmák és vendégfogadók bérbeadását már az 1848. évi júliusi konventgyűlés javasolta. A szőlészetben nemcsak az 1848-as törvények hatására bekövetkező vál9 VemL TA tsz. jk. 1083., 1087, 1091/48. május 24. Tihany; BFL Főapáti Iratok Tára (a továbbiakban FIT) Halbik Cziprián apát levele, 1869. május 13. Tihany; uo. Bors Mihály jószágkormányzó levele, 1895. április 2. Szántód 10 BFL Gazdasági Levéltár (a továbbiakban GL) A szántódi ispánság számadásai, 1855-1858. 11 VemL TA tsz. jk. 1254/1851, 11/1867. május 15. Tihany; BFL GL A szántódi ispánság számadásai, 1855.1-4, 1856.1-3, 1857.2, 1858. 1-2, 4. negyedév 12 SÖRÖS P. 1911.290-293.P, Oklevéltár 123.931-943.p. 13 VemL TA tsz. jk. 11/1869. november 15. Tihany, 4/c/1871. november 23. Tihany