Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években
dó épületei voltak igényesebb létesítmények. 1819-ben öt juhakol volt az uradalomban Szécsény határában kettő, Farkasalmás és Zsúnyalmás határában egy-egy, Szakái községben szintén egy. Két évtized alatt a birkamajorok száma öttel nőtt, ui. a szécsényi szőlőhegyen és Farkasalmás, Bátka, Cserbérc és Zsúny pusztákon épültek 1500-2000 juh számára való aklok. Többnyire igénytelen, vályogfalú, zsupfedelű építmények voltak, bár a cserbérci birkamajor kőből épült és falait be is vakolták. 1839ig kiépült a majorközpont Bátka és Zsúny praediumokon is, de az épületek itt is a birkatenyésztés céljaira korlátozódtak. A korszerű gazdálkodáshoz szükséges épületek közül a takarmánynövény tárolók, trágyaérlelők építésére nincsen adat 1839ből. A legfejlettebbnek a pálinkafőzde berendezését nevezhetjük: 1820-ban még hagyományos módon, négy fazékkal és négy csöves káddal dolgoztak, 1839-re azonban már két gőzkatlan beszerelésével „új divatú" üzemmé alakították, a serházat pedig évi 40 főzésre alkalmassá tették, a melléktermék cefrén és száladon pedig 300 sertést és 60 szarvasmarhát tudtak istállózva hizlalni. A majorsági épülettőke nagyságát, megoszlását csak 1819-ből ismerjük, 1839-es birtokösszeírás nem adta meg az uradalmi épületek értékét. Mivel azonban csak kevés aránybeli változás történt húsz év alatt, tanulságos áttekintése az 1819-es állapotnak is. 22 4. táblázat A szécsényi uradalom épülettőkéjének megoszlása 1819-ben Az uradalmi épületek hasznosítási módja Becsült értéke Az uradalmi épületek hasznosítási módja Pft-ban %-ban Uradalmi tisztek, alkalmazottak lakásai, műhelyei 57.793 28,6 Királyi kisebb haszonvételek (kocsmák, mészárszékek, malmok, ser- és pálinkafőzde, téglaégető) 46.350 22,9 Uradalmi istállók, ólak, aklok (állattartás) 42.793 21,2 Magtárak, pajták, pincék, présházak (tárolás) 34.459 17,0 Várfal, tömlöc, stb. (a kastély értéke nélkül) 20.771 10,3 A teljes épülettőke értéke 202.166 100,0 A fentiekből kitűnik, hogy az épülettőke legnagyobb tételét nem a mezőgazdasági termelő és tárolóhelyek, hanem az uradalmi tisztek és egyéb alkalmazottak lakásai képezték (28,6 %), sőt, a földesurat előjog szerint megillető, királyi kisebb haszonvételek, mint istállók, ólak, aklok, illetve a terménytárolásra szolgáló magtárak, paj22 Az előző összeírás statisztikai feldolgozása PÁLMÁNY B. 1973.42-53.p.
