Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

ták, pincék, présházak becsült ára. Összehasonlításként a gödöllői Grassalkovichuradalom épülettőkéje 1810-ben 69.600 Pft-ot ért^agyis a szécsényi dominium épületállományának igényességét jelzik, hogy becsára a sokkal nagyobb hercegi uradaloménál háromszor többet tett ki. Ami a „fundus instructus", vagyis a felszerelés minőségét illeti, az 1839-es birtokösszeírás erre nem tér ki, így nem tudni, vajon már gróf FORGÁCH Pál is beszerzett-e korszerű mezőgazdasági gépeket és felszereléseket. Mindenesetre PULSZKY Ferenc már jelentős pénzösszegeket fordított gépvásárlásra, mert 1851-ben 12 lengőekét, 15 Zugmayer-féle taligás ekét, 1 sorvetőt (lineator), 10 foga tos kultivátort vettek leltárba 36 régimódi faeke és 34 ló- és ökörfogat mellett.

24 A birtok korszerűsítéséhez feltétlenül szükséges volt a kellő számú munkáskéz biztosítása is. A feudális kori nagybirtokon mindenütt a jobbágyi robotszolgáltatások képezték a fő munkaerőbázist, de emellett hagyományosan felfogadtak állandó alkalmazottakat - tiszteket, béreseket, pásztorokat, udvari cselédeket - és időszaki munkákra napszámosokat, részesaratókat, nyomtatókat, valamit kapásokat is. Az uradalom munkaerő felhasználásáról nem maradtak fenn átfogó források. A leginkább az éves fizetést és járandóságot élvező állandó alkalmazottak számát és munkakörét ismerjük. 1817-ben összesen 128 konvenciós tisztet és cselédet fogadott fel az uradalom: közülük 10 (7,8 %) tiszt, 17 (13,3 %) felügyelő volt, míg a cselédek közül 36 (28,1 %) a szántókon, erdőkben dolgozott, 14 (10,9 %) pedig az állatállományt gondozta. Ezzel szemben az udvari szolgák száma 39 (30,5 %) volt, a félig-meddig szintén a kastélyban dolgozó mestereké pedig 12 (9,4 %). A konvenciósok beosztása tehát hasonlított a többi, hagyományosan gazdálkodó uradaloméhoz, minthogy a termelést ingyenes robottal biztosították, a bevételeket viszont a főúri luxus fokozására, vagy újabb birtokok beszerzésére fordították.

25 Az okszerű gazdálkodás bevezetésekor gyökeresen változtani kellett ezen a szemléleten. Először is, a birtokrendezés feladatai - a tagosítások, a birtokszervezet kialakítása, a korszerű majorközpontok megtervezése és a legcélszerűbb vetésforgórendszer kiválasztása - a kibontakozó agrártudomány ismereteit bíró és alkalmazni is tudó gazdatiszteket követelt meg. Előző tanulmányunkban már bemutattuk gróf FORGÁCH Pál két tudós inspectorat, a Georgikont végzett JOCHMANN Sámuelt és SORGE Keresztélyt, hozzáértésüket a korabeli gazdasági folyóiratokba írt cikkeik, tanulmányaik is biztosították.

26 JOCHMANN gazdálkodási elveit gróf FESTETICS Györgytől tanulta el, aki szerint „egy új alkotandó rendszer elintézésében legbiztosabb, ha a jobb földből annyit veszünk művelés alá, mennyinek képesek leszünk részint erővel, részint erszényünkkel megfelelni, a többit pedig váltva le23 WELLMANN 1.1933.115.p. 24 OSZK Kézirattára Fol. Germ. 1266 Inventarium... Szécsény 1851. 25 PÁLMÁNY B. 1973.518.p. SZABAD G Y. 1957,36-38.p. 26 SORGE K. 1832. tanulmánya igen felkészült szakemberre vall. JOCHMANN S. állattenyésztési és orvoslási ismereteit az uradalom állattenyésztéséről írva értékeltük PÁLMÁNY B. 1986-1987.201.p.