Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

A szécsényi uradalom majorsági kerületeinek művelséi ágak szerinti megoszlása 1839-ben Művelési ág A majorsági kerület neve Művelési ág Lóci kerület Szécsényi kerület Összesen Művelési ág [Kat. hold] [%] [Kat. hold] [%] [Kat. hold] [%] Szántó 456 5/16 21,0 1715 Vie 79,0 2171 9Á6 28,0 Rét 210 30,1 488 946 69,9 698 &/L6 9,0 Erdő 4768 7/16 97,1 113 ¥i6 2,3 4881 IVfo 63,0 Összesen 5434 l%6 70,1 2317 29,9 7751 1246 100,0 A két kerület fő üzemágai így szükségszerűen eltértek egymástól. A lóciét az erdőgazdálkodás és a legelőket kihasználó juhtenyésztés jellemezte, míg a szécsényiét a szántóföldi termelés és ismét a birkatenyésztés határozta meg. A birtokrendezés szükségessé tette a belterjes gazdálkodáshoz alapvető istállók, takarmánytároló és trágyakezelő építmények létesítését. A szécsényi kastély körül a XVIII. század közepén kiépült két major. A parasztok egyszerű „rovátkolt" faoszlopokra emelt, vagy vályogfalú, zömmel zsuptetős gazdasági épületeitől csak méreteiben és nem minőségében eltérő istállók, színek, állások szolgáltak az igás ökrök, növendék és „heverő" marhák és a majorbeli baromfiak tartására, a gabona és széna tárolására. Az 1819-ben készült értékbecslés szerint a Szentlélek-patak menti „alsó major" 11.930 Pft-ot, a „Strázsaparti szérűskert" pedig 4.920 Pft-ot ért, ami a teljes uradalmi épülettőke 8,3 %-át tetteki.

21 E két major építményei 1839-ig csupán két új istállóval bővültek, melyekben 100 marhát tarthattak. A hagyományos gabonatárolási mód a vermelés volt: Ecsegen még 1819-ben is összeírtak húsz, összesen 1.400 p.m. gabonát befogadó uradalmi vermet. Szécsényben viszont legkésőbb az 1770-es években három emelet, jól szellőző, korszerű magtárrá alakították az egykori végvár egyik szögletes bástyáját, amely 1839-es adat szerint 40.000 p.m. gabonamag befogadására volt alkalmas. Ezenkívül az „alsó majorban" állt egy „hat fiókos granarium" 16.000 p.m. gabona számára. Az uradalom magtárai tehát már korábban, a Napóleon elleni háborúk gabonakonjunktúrája idején korszerűsítésre kerültek, így új beruházásra nem volt szükség. Hasonlóképpen nem épült korszerű kőistálló sem, egyedül az 1760-as években létesített svájceráj kb. 50 tiroli tehenet, valamint borjaikat és bivalyteheneket befoga21 OL. P. 1882. Forgách cs. lt. 14. t. Szécsényi ur. Ingatlanbecslések „A szécsényi uradalom városban, helységben 's pusztákban található épületeknek, szőlőknek... összeírása és felbecsülése 1819."