Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

terméséből a jobbágybirtokosoknak az 1810-es években már nem hetedet, hanem negyedrészt kellett beadniok. Az 1810-1820-as évek gabonabevételi jegyzékeiből kitűnik, hogy az idős Forgách József gazdatisztjei Drahi pusztán csak 1821 után, Zsúny praediumon az erdők irtásával termővé tett „új majorsági táblákon" 1825-ben, Bátka pusztán pedig csak 1830 után kezdtek allodiális gabonatermesztésbe, ám valamennyi praediumról még 1830-ban is szedtek be jobbágyi dézsmát. Mindegyik puszta majorföldjeit kétnyomásra osztva művelték és egyedül rozsot vetettek a földekbe. A szintén kétnyomásos szécsényi és ecsegi majorföldekben viszont tavaszi gabonaféléket - árpát, zabot, tönkölyt - is termesztettek.

14 2. táblázat A szécsényi uradalom majorsági vetésterületeinek megoszlása gabonafajták szerint 1780 és 1817 között Év 1780 körül 1813/14-ben 1816/17-ben Átlagosan Gabonafajta [kat. hold] [%] [kat. hold] [%] [kat. hold] [%] [kat. hold] Tiszta búza 198,8 32,2 99 13,6 90,9 16,6 129,6 20,3 Feles búza 124,3 20,2 342,3 47,1 150,4 27,5 205,7 32,2 Rozs 67,3 10,9 106 14,6 108 19,7 93,8 14,7 Árpa 158,1 25,6 45 6,2 38,2 7,0 80,4 12,6 Zab 68,2 1U 119,7 16,4 125 22,8 104,3 16,3 Tönköly 14,8 2,1 35 6,4 24,9 3,9 Összesen: 616,7 100 726,8 100 547,5 100 638,7 100 A majorsági szántók vetésterületének mérlege a fentiek szerint minden évben erősen a kenyérgabona termesztés felé hajlott (1780 körül 63,3 %; 1813/14-ben 75,3 %; 1816/17-ben 63,8 %). Ha ezeket az arányszámokat összevetjük a gödöllői Grassalkovich-uradalom helyileg és időben is közel eső adataival, megállapíthatjuk, hogy ott 1812-ben és 1815-ben a tiszta rozs volt a fő kenyérnekvaló (53,8 %), a tiszta búza elenyésző szerepet játszott (3,7 %), abajdócot pedig egyáltalán nem termesztettek, a takarmánygabonák között a zab termesztésére helyezték a fő súlyt (38,1 %),az árpa (4,4 %) csak kiegészítő termény volt.

15 Gödöllőn és környékén az őszi (57,5 %) és a tavaszi (42,5 %) vetésű gabonák aránya kedvezőbb volt a szécsényi uradalmon 14 PÁLMÁNY B. 1973. 520-529.p. A statisztikai kimutatásokat az 1812 és 1830 közötti évekből fennmaradt számadásokból állítottuk össze. 15 WELLMANN 1.1933.140.p.