Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

landóan művelés alatt tartott földből származik.

51 A cereáliák túlnyomó szerepének visszaszorítását végső érvként az általános hazai agrárfejlődés feltételévé tette: „Ha a legközönségesebb, és megvallom, legszükségesebb mezei gazdaságbeli plántákat, a búzát, rost, árpát és zabot, ama jól pénzelő plánták válthatják fel esztendőnként, majd akkor lép a haza a mezei gazdaság pallérozásában egy lépéssel tízet; a földnek hatalmas megművelésében pedig három esztendő alatt annyit, amennyire ekkoráig 100 esztendők alatt sem lehetett."

52 E cél eléréséhez pedig a hazai adottságokat figyelembe vevő forgórendszerek kialakításával kívánt leginkább segítséget nyújtani. Számolt azzal, hogy sokan nem hagyhatnak fel egyik napról a másikra a gabonafélékre épülő három szakaszos műveléssel. S itt elsősorban azokra a kisebb birtokosokra gondolt, akik a veszteségtől való félelem miatt óvakodtak minden kísérletezéstől. Javaslatai azonban mindenképpen az ugar kiszorítását célozták volna, hiszen a bükköny közbeiktatásával, az őszi búza, illetve rozs és zab egymást követő vetésénél máris hasznosabban lehetett a szántóterületet kihasználni.

53 Természetesen tisztában volt azzal, hogy befektetés nélkül tényleges hasznot remélni aligha lehet. Ezért figyelmeztette minden olvasóját, akiben a „tehetség" és a szándék egyaránt meglenne az újhoz, vessen számot erszényével, s a munkaerővel egyaránt.

54 Tette ezt annál is inkább, mert szinte feltételesen írt olyan „magyar mezei gazdáról, aki a maga szabad karjait bátrabban kiterjesztheti." A megszorítások ellenére mégis igyekezett következetes módon olyan vetésforgórendszereket összeállítani, amelyek egyrészt az angliai vetésforgók itthon is alkalmazható elemeit tartalmazták, másrészt egyéni újításaival a hazai klimatikus és talajtani adottságokhoz is jól igazodtak. így THAER- hez képest, PETHE vetésforgói sokkal inkább gyakorlati szempontúak és rugalmasabbak, mivel a német szerző igen gyakran hajlamos volt megfeledkezni az éghajlati-földrajzi különbségekről.

55 A „Pallérozott mezei gazdaság" szerzője nemcsak a pillangósok szerepével volt tisztában, hanem az eredeti norfolki rendszert tovább bővítve a kukoricát is felvette vetésforgójába. „Egy közönséges magyar gazda ha inkább csak a legszükségesebb magyar productumok mellett akar maradni, búzát, rozst, árpát, zabot akar termeszteni: elég, ha a próbatáblákba, azon gabonanemeken kívül, olyanokat elegyít, amelyek az ő pallérozott, de együgyűbb gazdaságához szükségesebbek, a földjét erőben tarthatják, mint a lednek (bükköny), lóhere, kukorica s még egynehány könnyebb munkálatú productum."

56 Általános hazai alkalmazásra öt vagy tíz szakaszos forgórendszert tekintett a legmegfelelőbbnek, amely ugyan nem a „legpallérozottabb systéma szerint való", de a gyér munkaerőviszonyokat és a költséges trágyázási feltételeket figyelembe véve jó 51 PETHE F. 1805.348.p. 52 PETHE F. 1805.284.p. 53 PETHE F. 1805.355-360.p. 54 PETHE F. 1805.407-408.p. 55 Ifj. BARTA J.-OROSZ 1.1979.369.p. 56 PETHE F. 1805.355.p.