Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

nagy szárazság gyakortabbi vendég mint nem, több agyagra van a föld bőrének szüksége, hogy termékeny legyen."

35 A trágyázással foglalkozó fejezetben forrásaink körét további írókra való hivatkozással bővíti. STUMPF-nak a mésszel kapcsolatos leírásait erősen bírálja, s inkább THAER-t ajánlja olvasóinak.

36 Egy másik német szerző, BENECKENDORF neve szintén felbukkan e tárgykörben, de PETHE egyáltalán nem ajánlja olvasóinak a költségigényes és nálunk kellő számú munkaerő híján további nehézségeket okozó meszezést,

37 Ugyanakkor olyan angol szerzőket is említ, akik elsősorban a XVIII. század első felében, esetleg a XVII. század vége felé fejtették ki tevékenységüket. MORTIMER, MILLS, WORDLIDGE és BRADLEY között csak George MAXWELL jelentett kivételt, aki a Board of Agriculture megbízása nyomán 1794-ben jelentette meg Huntingdonshire gazdálkodását ismertető könyvét.

38 Az ekefajták, vetőgépek, hengerek és boronák leírásában egyrészt saját angliai élményeit vette alapul, másrészt BECKMANN és THAER gondolatmenetéhez igazodott.

39 A két német szakíró mellett azonban kiemelve utalt YOUNG-nak a kelet-angliai megyék gazdálkodását ismertető munkájára. YOUNG-nak, mint eredeti forrásként való használata mellett szól az a tény, hogy PETHE az angol kiadást vette alapul, nem pedig a mű 1775-ös fordításban megjelent német nyelvű lipcsei változatát, ami THAER másolását igazolná.

40 A szántóföldi növény-, illetve a takarmánytermesztés tárgyalásában az angliai gyakorlat ismertetése során PETHE még építhetett YOUNG és THAER műveire, utalhatott saját tapasztalataira, de a kertészetről, szőlőművelésről és erdőgazdálkodásról szóló „második darabban" már mellőznie kellett az angliai források még közvetett használatát is. Ennek oka abban rejlett, hogy a korabeli angol szerzők alig fordítottak figyelmet a kertgazdálkodásra, illetve a XVIII. századra Angliában az erdők területe annyira összezsugorodott, hogy a kor írói szinte nem is foglalkoztak ezzel az ágazattal. A szőlőtermesztést az éghajlati adottságok eleve lehetetlenné tették, így a „Pallérozott mezei gazdaság" második kötetének megírásakor jobbára csak német szerzők jöhettek szóba forrás gyanánt. PETHE a kertészeti résznél BLOTZ, ECKHART és MÜNCHHAUSEN; a szőlőművelés esetében SPRENGER; az erdőgazdálkodásnál pedig BURGSDORF munkáiból merített.

41 35 PETHE F. 1805.74.p. 36 PETHE F. 1805.123.p., STUMPF, G. 1793. 37 PETHE F. 1805.125-127.p., BECKENDORF, K.F. 1786-1787. 38 DONALDSON, J. 1854., MAXWELL, G. 1794. 39 PETHE F. 1805.228-297.p. 40 YOUNG, A 1770. 41 BLOTZ, J.F. 1797-1798., ECKHART, J.G. 1779., MÜNCHHAUSEN, 0.1771., SPRENGER, B. 1766-1778., BURGSDORF, F.A 1792.