Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

dasági irodalomban is. Igaz, hogy kapcsolata kora fejlettebb agrártudományával egyoldalú maradt, a tudatosság, illetve az olvasott dolgok alkalmazása és továbbfejlesztése azonban mindvégig jellemezte munkásságát. Ifj. BARTA ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kizárólag magyarul író tudós európai kapcsolatteremtését a nyelvi korlátok is akadályozták. Ifj. BARTA később OROSZ Istvánnal közösen írt megemlékező tanulmányt a neves német agráríróról, Albrecht THAER-ről, utalva a két szakíró levelezésére, illetve THAER munkáinak hatására PETHE nézeteinek alakulásában.

24 A tanulmány THAER és PETHE agrotechnikai és antifeudális nézeteinek korszerűsége kapcsán a magyar írót egyértelműen német kollégája követőjének tartja. 1982-ben és 1983-ban halálának, illetve születésének évfordulója alkalmából hirtelen megszaporodtak a PETHÉ-vel foglalkozó írások. KEREKES Béla egy-egy rövidebb cikket tett közzé,

25 de az igazi elismerést, s az utókor főhajtását az emlékére rendezett tiszavasvári tudományos ülés jelentette. Ifj. BARTA a „Pallérozott mezei gazdaságot" a korabeli európai mezőgazdasági irodalom tükrében méltatta, kiemelve, hogy a szerző, művének hiányosságai ellenére külföldi forrásait jó érzékkel választotta ki.

26 OROSZ István PETHÉ- nek a feudális nagybirtok gazdálkodási rendszerére vonatkozó kritikáját hangsúlyozta.

27 Ebben a tanulmányban PETHE Ferenc összefogaló mezőgazdasági művének olyan agrárökonómiai sajátosságaira szeretnénk rámutatni, melyek a tényleges agrotechnikai javaslatokon túlmutatva, a hazai mezőgazdaság egészének megújítási szándékát is magukban hordozták. Egyúttal szeretnénk kitérni PETHÉ-nek arra a szakírói fejlődési korszakára, melyet a „Pallérozott mezei gazdaság" kötetei reprezentálnak. A „Pallérozott mezei gazdaság" eredetileg FESTETICS György pénzén jelent volna meg, de a gróf egyrészt PETHE 3-4 ezer Ft-nyi kiadási költségét sokallotta, másrészt feszültté vált viszonyuk következtében megvonta támogatását, így az egykori keszthelyi professzor más pártfogót volt kénytelen keresni. Először ugyan még előfizetési hirdetésekkel próbálkozott, mint például a „Magyar Hírmondó" 1801. december 8-i, illetve a „Magyar Kurír" 1803. III/2-es számában, de végül be kellett látnia, hogy saját erőből nem boldogul. Végül is kenyéradója, ESTERHÁZY Miklós herceg anyagi hozzájárulásával Sopronban jelent meg az első kötet. Az ajánlásban aztán hazafias jelzők kíséretében PETHE köszönetet is mondott a hercegnek, akinek a segítsége nélkül valóban nem lett volna képes a vaskos kötet megjelentetésére. A negyven oldalas bevezetőt követően 776 oldalnyi terjedelemben tárgyalta a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos tudnivalókat. A második kötetet viszont, amely konyhakertészeti, gyümölcstermesztési, szőlészeti és erdészeti ismereteket tartalmaz, sikerült nyolc évvel 24 Ifj. BARTA J.-OROSZ 1.1979. 25 KEREKES B. 1982., 1983. 26 Ifj. BARTA J. 1983. 27 OROSZ 1.1983.